Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Fidesz: kedden indul a nemzeti konzultáció

Kedden kezdődik a nemzeti konzultációk sorozata, amelyet Orbán Viktor a Fidesz-KDNP választási győzelme után jelentett be. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője az MTI kérdésére hétfőn elmondta: a konzultáció első állomása Ózd, ahol a közbiztonságról lesz szó.

Az MTI úgy tudja, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, leendő miniszterelnök Pintér Sándorral, a belügyminiszteri poszt várományosával érkezik az észak-borsodi városba, ahol rendőri vezetőkkel és a térség megválasztott fideszes országgyűlési képviselőivel találkozik.

Orbán Viktor április 26-án, a parlamenti választások második fordulója után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy öt nemzeti ügyben nemzeti konzultációkat tartanak. A pártelnök akkor azt közölte, hogy a következő két-három hétben nagyobb nemzeti konzultációs eseményekre kell számítani az öt nagy nemzeti ügyben: a rend, a szociális biztonság helyreállítása, a gazdaság talpra állítása, az egészségügy megmentése és a demokratikus normák visszahozatala terén.

Az első konzultáció témája a közbiztonság lesz, a második a gazdaságról szól majd.

Orbán Viktor másodszor kezdeményezett nemzeti konzultációt. A Fidesz elnöke ugyanis szinte pontosan öt évvel ezelőtt már meghirdetett egy több hónapig tartó konzultációsorozatot. A mostani megbeszélések viszont rövidebb ideig tartanak majd, mint akkor, hiszen öt évvel ezelőtt több hónapig folytak a megbeszélések.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×