2006 óta csökken Magyarországon az érdeklődés az állami vagy önkormányzati közbeszerzések iránt. Kevesebb a pályázó, és kevesebb az elköltött pénz mennyisége is. Míg az EU átlagban a GDP 10-12 százalékát fordítja erre, Magyarországon 5 százalék körül van ez az arány.

A Corvinus Egyetem adjunktusa szerint ennek nem a megszorítások és az állami takarékosság az oka, hanem a rossz irányba változott jogszabályi környezet. Tátrai Tünde szerint túlszabályozott a rendszer, rugalmatlan, ráadásul sok olyan pályázói feltétel van, ami egy külföldi befektetőnek szokatlan.

Tátrai Tünde szerint azonban a túl transzparens rendszer is okozhat gondot. Az átláthatósági biztos intézménye fontos lenne, de szerinte, ahogy a kormány ezt most be akarja vezetni, úgy csak egy fölösleges és költséges utókövetési rendszer lesz, és nem teremti meg a civil kontrollt.

Az állami és az európai uniós forrású közbeszerzéseknél is gyakori, hogy a vesztes pályázók - rossz szándékból - bepanaszolják a győzteseket a különböző jogorvoslati fórumokon, hogy minél később indulhasson el egy beruházás.

Velikovszky Lászlót, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség EU közbeszerzési egységvezetője az InfoRádiónak azt mondta, a szokatlan pályázati kultúra mellett a nem megfelelő előkészítés is késedelmet okoz.

Szerinte ha egy projektgazda megfelelő előrelátással rendelkezne, és idejében elkezdené a dokumentációk kidolgozását, akkor mire a pályázatát elbírálják, már indíthatná a közbeszerzést. Sajnos sok tekintetben Magyarországon még mindig akkor kezdik csak a közbeszerzés előkészítését, amikor megszületik a döntés a finanszírozásról.