Infostart.hu
eur:
355.65
usd:
305.63
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella

Milyen ügyek eldöntéséhez kell kétharmados parlamenti többség?

A Fidesz vezetőinek eddigi nyilatkozatai szerint legalább fél tucat kétharmados jogszabály módosítását tervezi a párt kormányra kerülve; az alkotmány 36 jogszabálynál és 31 döntésnél írja elő a kétharmados többség szükségességét.

Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke hétfőn azt mondta: kevés olyan kétharmados törvény van, amelyet okvetlenül módosítani szeretne kormányon a Fidesz, ezek közé tartozik a választójogi törvény, az önkormányzati törvény, a médiatörvény, valamint a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendező jogszabály-módosítás.

A Fidesz vezetőinek nyilatkozatai alapján ez a kör bővülhet például a képviselők mentelmi jogát szabályozó törvénnyel és kétharmados többség kell ahhoz is, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat összevonják.

Az alkotmány - az Országgyűlés honlapján elérhető összefoglaló szerint - összesen 67 ügyben, azaz 36 jogszabálynál és 31 döntésnél írja elő a kétharmados többség szükségességét. Ezen belül az alaptörvény három jogszabálynál és 16 döntésnél teszi szükségessé az összes képviselő kétharmadának szavazatát, 33 törvénynél és 15 döntésnél "megelégszik" a jelenlévők kétharmadának támogató voksával.

Az összes képviselő kétharmadának szavazata kell ahhoz, hogy megváltoztassák az alkotmányt, a Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról, illetve az európai uniós tagságból fakadó jogok és kötelezettségekről szóló jogszabályokat. Legalább 258 képviselő szavazata szükséges ahhoz is, hogy köztárasági elnököt tudjanak választani az első, illetve a második fordulóban, vagy megválasszák az Alkotmánybíróság elnökét, az Állami Számvevőszék elnökét, alelnökeit, az ombudsmanokat, illetve hogy hadiállapotot nyilvánítsanak ki, vagy elrendeljék az Országgyűlés zárt ülését.

A plenáris ülésen jelen lévő honatyák kétharmadának szavazatával módosítható 33 törvény és hozható meg 15 ügyben döntés.

Az előbbi kategóriába tartoznak egyebek között a jogalkotás rendjéről, az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, a házszabályról, az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament képviselői, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvények.

A jelenlévők kétharmada tudja módosítani még többek között az állampolgárságról, a népszavazásról, a gyülekezési, egyesülési, illetve a sztrájkjogról, a vallás-, és a sajtószabadságról, a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról, a pártok gazdálkodásról, a kisebbségek jogairól, a helyi önkormányzatokról, a honvédség feladatairól, a bíróságokról, az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék szervezetéről, működéséről szóló törvényeket. Ebbe a körbe tartoznak a rendőrségről, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról szóló, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályok is.

Nem jogszabály ugyan, de a jelenlévők kétharmadának szavazata kell egyebek mellett Országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséhez, vagy a képviselői összeférhetetlenség kimondásához, illetve a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséhez.

A jelen lévő képviselők kétharmadával módosítható a médiatörvény is. Navracsics Tibor fideszes frakcióvezető a HírTV Rájátszás című műsorában kedden azt mondta: a médiatörvény esetében abban mindenki egyetért, hogy rossz a jelenlegi jogszabály, újra van szükség.

Arra a kérdésre, hogy mi a baj a törvénnyel, és mi az, amin elsősorban változtatni kellene, kifejtette: maga a törvény a baj. Talán mindenki egyetért abban - folytatta -, hogy a médiatörvény szabályozási rendszere és a jogszabály által életre hívott intézmények is problémásak. Az egyik legnyilvánvalóbb probléma szerinte a kuratóriumi rendszer, illetve az ORTT hatáskörei, működése. "Most abban bízunk, hogy talán akkora többséget kapunk, hogy az ellenzékkel már úgy tudunk tárgyalni, hogy konszenzust is el tudunk érni" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Rendszerváltás körvonalazódik a közoktatásban

A kormány felülvizsgálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×