Infostart.hu
eur:
383.91
usd:
328.38
bux:
123052.45
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince

Milyen ügyek eldöntéséhez kell kétharmados parlamenti többség?

A Fidesz vezetőinek eddigi nyilatkozatai szerint legalább fél tucat kétharmados jogszabály módosítását tervezi a párt kormányra kerülve; az alkotmány 36 jogszabálynál és 31 döntésnél írja elő a kétharmados többség szükségességét.

Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke hétfőn azt mondta: kevés olyan kétharmados törvény van, amelyet okvetlenül módosítani szeretne kormányon a Fidesz, ezek közé tartozik a választójogi törvény, az önkormányzati törvény, a médiatörvény, valamint a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendező jogszabály-módosítás.

A Fidesz vezetőinek nyilatkozatai alapján ez a kör bővülhet például a képviselők mentelmi jogát szabályozó törvénnyel és kétharmados többség kell ahhoz is, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat összevonják.

Az alkotmány - az Országgyűlés honlapján elérhető összefoglaló szerint - összesen 67 ügyben, azaz 36 jogszabálynál és 31 döntésnél írja elő a kétharmados többség szükségességét. Ezen belül az alaptörvény három jogszabálynál és 16 döntésnél teszi szükségessé az összes képviselő kétharmadának szavazatát, 33 törvénynél és 15 döntésnél "megelégszik" a jelenlévők kétharmadának támogató voksával.

Az összes képviselő kétharmadának szavazata kell ahhoz, hogy megváltoztassák az alkotmányt, a Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról, illetve az európai uniós tagságból fakadó jogok és kötelezettségekről szóló jogszabályokat. Legalább 258 képviselő szavazata szükséges ahhoz is, hogy köztárasági elnököt tudjanak választani az első, illetve a második fordulóban, vagy megválasszák az Alkotmánybíróság elnökét, az Állami Számvevőszék elnökét, alelnökeit, az ombudsmanokat, illetve hogy hadiállapotot nyilvánítsanak ki, vagy elrendeljék az Országgyűlés zárt ülését.

A plenáris ülésen jelen lévő honatyák kétharmadának szavazatával módosítható 33 törvény és hozható meg 15 ügyben döntés.

Az előbbi kategóriába tartoznak egyebek között a jogalkotás rendjéről, az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, a házszabályról, az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament képviselői, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvények.

A jelenlévők kétharmada tudja módosítani még többek között az állampolgárságról, a népszavazásról, a gyülekezési, egyesülési, illetve a sztrájkjogról, a vallás-, és a sajtószabadságról, a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról, a pártok gazdálkodásról, a kisebbségek jogairól, a helyi önkormányzatokról, a honvédség feladatairól, a bíróságokról, az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék szervezetéről, működéséről szóló törvényeket. Ebbe a körbe tartoznak a rendőrségről, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról szóló, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályok is.

Nem jogszabály ugyan, de a jelenlévők kétharmadának szavazata kell egyebek mellett Országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséhez, vagy a képviselői összeférhetetlenség kimondásához, illetve a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséhez.

A jelen lévő képviselők kétharmadával módosítható a médiatörvény is. Navracsics Tibor fideszes frakcióvezető a HírTV Rájátszás című műsorában kedden azt mondta: a médiatörvény esetében abban mindenki egyetért, hogy rossz a jelenlegi jogszabály, újra van szükség.

Arra a kérdésre, hogy mi a baj a törvénnyel, és mi az, amin elsősorban változtatni kellene, kifejtette: maga a törvény a baj. Talán mindenki egyetért abban - folytatta -, hogy a médiatörvény szabályozási rendszere és a jogszabály által életre hívott intézmények is problémásak. Az egyik legnyilvánvalóbb probléma szerinte a kuratóriumi rendszer, illetve az ORTT hatáskörei, működése. "Most abban bízunk, hogy talán akkora többséget kapunk, hogy az ellenzékkel már úgy tudunk tárgyalni, hogy konszenzust is el tudunk érni" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Automatikus lesz a január havi rezsistop – Kormányinfó percről percre

Automatikus lesz a január havi rezsistop – Kormányinfó percről percre

Rendkívüli érdeklődés övezte a sajtótájékoztatón a rezsistopot, a lakosságnak nem lesz tennivalója az érvényesítéshez, de a végleges csomag kidolgozására a kormány kér még egy hetet. A Nemzeti Petícióra is több kérdés irányult, ugyanígy a Béketanács és Kapitány Istvánt tiszás szerepvállalása is nagy érdeklődést váltott ki.

Nagy a felháborodás: csaknem ezer menedékkérőnek bottal ütik a nyomát

A menekültpolitika szigorítása a tavaly májusban hivatalba lépett Merz-kormány egyik fő célkitűzése. Ilyen előzmények után felháborodást keltett az a bejelentés, hogy az elmúlt több mint egy évben a délnyugat-németországi Rajna-vidék-Pfalz tartományban megközelítően 1000 menedékkérőnek egyszerűen nyoma veszett, nem találják őket a hatóságok.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Hozzányúl a rezsicsökkentéshez a kormány!

Hozzányúl a rezsicsökkentéshez a kormány!

A csütörtöki Kormányinfón a legtöbb kérdés a januári nagy hideg miatti, rezsit érintő kormánydöntéssel kapcsolatban érkezett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez. Egyelőre annyi ismert, hogy a kormányban felállt egy munkacsoport Lantos Csaba energiaügyi miniszter vezetésével és a részletek kidolgozása a következő egy hétben valósul meg. Megismételte Gulyás Gergely, hogy a januári rezsistopnak nevezett kormányzati lépés a gázfogyasztás többletéből fakadó lakossági tehernövekedést kompenzálja, a költségvetés terhére. Egyelőre még nem dőlt el, hogy milyen költségvetési lépéssel hozzák létre ennek a fedezetét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×