A szerző a politikai helyzetet egy sakkpartihoz hasonlítja, amelynek a Széchenyi-fürdőben volt szemtanúja. Eszerint a politikai szereplők egy sakkjátszmával vannak elfoglalva; a játékosok erősségei és gyengéi a jelek szerint világosan látszanak, ugyanakkor a játszma kimenetele továbbra is nyitott. Magyarország sorsdöntő, a jelenlegi politikai viszonyokat minden valószínűség szerint a visszájára fordító választás előtt áll. A nemzet feszült várakozásban él, a politikai élet mintha megállt volna - írta.

Nagyon valószínűnek tartja, hogy a Jobbik bejut a parlamentbe. Hozzáteszi, hogy a "rasszista, antiszemita és soviniszta módon agitáló" pártnak már nem csak a bejutás a célja, hanem a második legerősebb akar lenni. Ez már nem is olyan utópisztikus célkitűzés: a szocialisták kénytelenek minden erejüket összeszedni ahhoz, hogy legalább a második legerősebb pártként kerüljenek ki a választásokból.

Az MSZP meglepetésre egy korábban alig ismert nevet "húzott elő a kalapból", amikor Mesterházy Attilát állította a jelöltlista élére. Nem tűnik egészen tévesnek a feltételezés, hogy a morálisan és a személyi viszonyokat tekintve gyengélkedő MSZP jobb lehetőség híján választotta Mesterházyt.

A politikus azonban becsületesen igyekszik harciasan fellépni a vetélytársakkal szemben. A jelölt a fiatal választók megnyerésére hivatott, valamint egyszerre képviselni a folyamatosságot és a megújulást. Egyvalami legalábbis mellette szól: azon kevés vezető MSZP-s politikusok közé tartozik, akiknek nincs ellenségük a számtalan érdekszövetség jellemezte pártban - olvasható a cikkben.

"A szocialisták demoralizáltak, és erre minden okuk megvan" - vélekedett a szerző. Felidézte, hogy tavaly márciusban az akkor már több hónapja nyomás alatt álló Gyurcsány Ferenc lemondott, és hogy az MSZP a koalíció felbomlása után kisebbségben kormányzott tovább.

Gyurcsány háttérbe vonult, de semmiképpen sem állítható, hogy ne lenne befolyása, hiszen az előkelő negyedik helyen szerepel az MSZP listáján - írta.

Az MSZP a jelek szerint feltartóztathatatlanul halad azon az úton, hogy nagy pártból kis párttá váljon - vélekedett, rámutatva, hogy a parlamentben még többséget élvező párt az európai parlamenti választásokon 17,4 százalékot kapott és hogy időközben egyes közvélemény-kutatások szerint mindössze tíz százalék a támogatottsága.

A Fidesz az EP-választáson 56,4 százalékot ért el és jó úton van afelé, hogy a legerősebb párt legyen. A felmérések szerint jelenleg 65 százalék körüli a támogatottsága. Elnökük, Orbán Viktor álma a kétharmados többség, amelynek birtokában alkotmánymódosításokat vihetne véghez - írta a NZZ tudósítója.