Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke sajtótájékoztatóján rámutatott: az április elsején hatályba lépő törvény alapján, a jelentősen megnövelt munkaterhek miatt alig lesz olyan munkaadó, aki az új feltételek mellett szerződést köt majd alkalmi munkavállalókkal.

Kiemelte: eddig az órabérek alapján, sávosan kellett közteherjegyet vásárolni - amelyek az órabér 16-30 százalékát tették ki -, míg az új szabályozás szerint a mezőgazdasági növénytermesztés kivételével minden alkalmi munkát egységesen 62,5 százalékos adó és járulék terhel majd.

A növénytermesztésben alkalmazott alkalmi munkavállalók esetében a kedvezmény azt jelenti, hogy a bruttó munkabér után csak 30 százalékos munkaterhet kell fizetni - mondta Font Sándor, megjegyezve, hogy számos uniós tagországban ennél jóval alacsonyabb az idénymunka közterhelése a mezőgazdaságban, Németországban például csak 21 százalékos.

Hangsúlyozta: amennyiben 21 százalékról 30 százalékra emelkedik az idénymunka közterhelése, egyes mezőgazdasági ágazatokban, így a dohánytermesztésben hektáronként 1,4 millió forinttal, míg a csonthéjasoknál hektáronként 1,3 millió forinttal emelkedik majd a termelés költsége.

A törvény további problémája, hogy az idénymunka fogalmát csak a mezőgazdaságra és az idegenforgalomra hagyja meg, így nem lesz idénymunka például az építőiparban, ahol pedig erre szükség van. Úgy vélte, a törvény azért szünteti meg az idénymunkát ebben az ágazatban, mert olyan mértékű volt az alkalmi munkavállalással kapcsolatos visszaélés, hogy azt már nem tudták ellenőrizni.

Font Sándor kiemelte: mivel az új szabályozás nem lesz hatékony, a Fidesz törvénymódosítást nyújt be, hogy a törvény csak 2011. január elsején lépjen hatályba. Hozzátette: az év végéig lenne idő kidolgozni egy sokkal hatékonyabb, az uniós tagországok gyakorlatán alapuló rendszert.