Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Erőteljesen csökkent a magyarországi konferenciák száma

Magyarországon az év első felében összesen 118 nemzetközi konferenciát rendeztek meg, ez 51 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest. A Magyar Kongresszusi Iroda összeállítása szerint a konferenciákon több mint 24 ezren vettek részt, a rendezvényeken átlagosan 207-en vettek részt, és átlagos időtartamuk 3,4 nap volt.

A legtöbb rendezvényt márciusban és júniusban rendezték meg. A legjelentősebb csökkenés februárban volt, amikor 78 százalékkal kevesebbet szerveztek, mint egy évvel korábban. Az összeállítás alapján a korábbi évek tendenciáját követve 2009 első félévében is Budapesten tartották a legtöbb nemzetközi konferenciát, az összes ilyen rendezvény 82,6 százalékát. A fővárost Szeged és Sopron követte 4,3, illetve 3,5 százalékkal. Az idei első félévében lezajlott nemzetközi konferenciák résztvevőinek csaknem 80 százaléka külföldről, és mintegy 20 százaléka Magyarországról érkezett.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

„A Tisza Bogdán Csabát és Weisz Viktort jelöli európai parlamenti képviselőnek Tarr Zoltán és az én megüresedett helyemre. A Tisza EP-delegációját a jövőben Lakos Eszter vezeti” – közölte Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

A fejlesztési együttműködésnek egy egyszerre szűkülő forrásokkal, geopolitikai feszültségekkel, adósságválságokkal és rekordmagas humanitárius szükségletekkel terhelt világban kell újra meghatároznia saját szerepét – ez volt az OECD párizsi konferenciájának egyik fő üzenete. A globális fejlesztési együttműködések jövője egyre kevésbé írható le a hagyományos donor–kedvezményezett logikával: a partnerországok nagyobb beleszólást kérnek, a globális Dél alternatív intézményi és finanszírozási útvonalakat épít, a donorországokban pedig erősebb politikai igazolásra van szükség. A fejlesztési rendszer jövője így azon múlik, hogy a szereplők képesek-e kevesebb pénzből világosabb célokra, mérhetőbb hatással, jobban összehangoltan és a partnerországok saját prioritásaihoz közelebb működni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×