Infostart.hu
eur:
350.65
usd:
304.31
bux:
138901.29
2026. június 18. csütörtök Arnold, Levente

Nyilvános szoptatás a Szabó Ervin Gyerekkönyvtárban

Nyilvános szoptatást tartanak a szoptatás társadalmi elfogadottságának növelése és az anyák bátorítása céljából szombaton a budapesti Liszt Ferenc tér 6. szám alatt működő Szabó Ervin Gyerekkönyvtárban.

A demonstrációt egy kanadai kezdeményezés, a Global Breastfeeding Challenge nyomán szervezik. A világ számos pontján ezer meg ezer anya fog ugyanekkor, helyi idő szerint 11-kor nyilvánosan szoptatni. A közhangulatnak égető szüksége van a testüket és gyermekük igényét vállaló, jókedvű anyák látványára - olvasható a szervezők MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Az a legegészségesebb, ha a csecsemők féléves korukig csak anyatejet kapnak, emellett sem vízre, sem teára nincs szükség, mert az anyatej minden létfontosságú tápanyagot tartalmaz, amire a kicsinek szüksége van. Az anyatej összetevői alkalmazkodnak a gyermek igényeihez, életkorához, az első napokban termelődő előtej, a kolosztrum pedig immunanyagokban olyan gazdag, hogy a kisbaba első oltásának is szokták nevezni.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ajánlása szerint a szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a kisbaba magától abba nem hagyja. Az anyatejes táplálás jelentősége abban is rejlik, hogy elmélyíti a szülő-gyermek kapcsolatot és nagymértékben hozzájárul a kiegyensúlyozott pszichés fejlődéshez.

A WHO augusztus első hetét a szoptatás világhetévé nyilvánította. Az 1990. augusztus 1-jén elfogadott nyilatkozat felszólítja a kormányokat: biztosítsák az édesanyáknak, hogy csecsemőiket hathónapos korukig kizárólag szoptathassák. 1991. február 15-én megalakult a Szoptatást Támogató Szervezetek Világszövetsége (WABA). A WHO 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej világnapjává.

Magyarországon az Egészségügyi Minisztérium 2005-ben létrehozta a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottságot, melynek célja, hogy az egészségügyi dolgozók és civil szervezetek összefogásával, széles társadalmi rétegeket megmozgatva ösztönözze az anyákat a helyes csecsemőtáplálási szokások kialakítására.

A szoptatás helyzete látványosan javul: míg 1997-ben az első félévüket betöltött csecsemők közül a kizárólagosan szoptatottak aránya 23,1 százalék volt, addig ez 2007-ben 43,9 százalékra nőtt. Ez európai viszonylatban jónak minősül, ugyanakkor az anyák 80-90 százaléka képes lenne a gyermekét féléves koráig szoptatni. A mamák legtöbbször azért nem szoptatnak, mert lelkileg nem kiegyensúlyozottak.

A szoptatás népszerűsítésére a magyar kórházakban, bevásárlóközpontokban és közintézményekben meghirdették a "bababarát terület" programot; ezeken a helyeken nyugodt környezetben szoptathatnak az anyukák.

Címlapról ajánljuk
Álmos Péter: a hálapénz gyakorlata megszűnt, de jött helyette más

Álmos Péter: a hálapénz gyakorlata megszűnt, de jött helyette más

A hálapénz ugyan eltűnt, de más formában felbukkant a magánegészségügyben, amely összefonódott az állami ellátással – mondta a Magyar Orvosi Kamara elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ébredezik az Etna – a vulkanológus elmondja, kell-e tartani kitörésektől

Az előző öt hónapban aludt a szicíliai vulkán, a mostani a „nyújtózkodás” és a „torokköszörülés” időszaka – fogalmazott az InfoRádióban Harangi Szabolcs. Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára elmondta, milyen jelek és előzmények alapján lehet arra következetni, hogy egy vulkán működésbe lép. Arra is kitért, hogy a következő hetekben útra kelhetnek-e azok, akik szicíliai nyaralásra készülnek.
inforadio
ARÉNA
2026.06.18. csütörtök, 18:00
Horváth Péter
a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Túl sok volt az állam Magyarországon? Amikor a túlterjeszkedés már árt a gazdaságnak

Túl sok volt az állam Magyarországon? Amikor a túlterjeszkedés már árt a gazdaságnak

Az új kormány megválasztásával lehetőség nyílik arra, hogy a gazdaságpolitika irányai érdemben megváltozzanak, ami kulcskérdés a hosszú távú növekedés szempontjából. Az egyik legfontosabb dilemma az állam gazdasági szerepvállalásának mértéke. Az elmúlt években azonban egyre inkább az a gyakorlat erősödött meg, hogy ha baj van, az állam beavatkozik és megmenti a szereplőket. A kérdés így már nem az, hogy szükség van-e állami szerepvállalásra, hanem az, hogy mikor lépi át azt a pontot, ahol a segítség már nem stabilizál, hanem torzítja a gazdaság működését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×