A konvergenciatanács működése idején a jegybankelnök jóban volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, a kormány azonban röviddel később rájött, hogy törököt fogott Simor Andrással - mondta az InfoRádiónak Csaba László közgazdászprofesszor. Az MNB első embere ugyanis határozott, konzervatív pénzpolitikai nézeteket vall, emiatt nem hajtotta végre azokat a könnyítéseket, amelyeket a kabinet elvárt tőle az utóbbi időszakban - tette hozzá a Közép-európai Egyetem tanára.

A jó viszony később annyira megromlott, hogy Simor András februárban még lemondásra is felszólította Gyurcsány Ferencet, ezzel az áruló szerepébe kényszerült, balról tehát semmiképp sem ő a legideálisabb személy a nemzeti bank élén - magyarázta Csaba László. A Fidesz ellenzékben sokkal könnyebben kritizálja a jegybankelnököt, hiszen nem nyomja a vállát a kormányzati felelősség - fűzte hozzá.

Simor Andrásnak az MSZP és a Fidesz is felrója, hogy túl magas a jegybanki alapkamat. Ezzel kapcsolatban a közgazdászprofesszor úgy vélekedett: egy kis, nyitott országban nincs önálló kamatpolitika, ha az árfolyam többé-kevésbé rögzített. A politikusok ezt nem szokták tudni, így azt gondolják, hogy a monetáris tanács és a nemzeti bank vezetése éppen úgy maga diktálja kamatot, mint a nyolcvanas években - jegyezte meg.

A pénzügyminiszter általában politikai jelölt, míg a jegybank elnöke valamilyen hosszú távú célt képvisel - mondta Csaba László, hozzátéve: nem baj, ha a két poszt betöltőjének szempontjai nem esnek egybe, az viszont igen, ha nincsenek egymással beszélő viszonyban.

A szakértő szerint a monetáris tanács tagjainak döntését az is befolyásolhatja, hogy egy ideje nyilvánosságra hozzák, melyikük hogyan szavazott a kamatdöntő ülésen. Bármi is a politikai meggyőződésük, a felelősség visszatartja őket attól, hogy ide-oda rángassák a kamatot, hiszen a kamat csökkentésének hatására jelentősen eshet a valuta árfolyama - fűzte hozzá a Közép-európai Egyetem tanára.