Orbán napja, azaz május 25-e is időmegfigyelő nap. Ilyenkor leginkább a borért aggódó szőlősgazdák izgultak a meteorológiai haváriák miatt, mert ha Orbán erős fagyot hoz ilyenkor a szőlőre, akkor sokkal kevesebb lesz a bor.

Igyekeznek Orbán kedvében járni ezért a gazdák, szentjüket általában szőlőfürttel és boroshordóval ábrázolják. Szobrát, ha nem fagyott el a szőlő, borral locsolgatják ("Igyál, Orbán!"), s pogány módon körül ujjongják. Ellenkező esetben viszont meggyalázták, ez praktikusan közösségi megköpködést jelent.

Orbán, népiesen Urbán 230-ban halt meg. Családnevekben: Orbók, Orbó, Orba, Orkó, Oros formája is létezett - írja a Jeles Napok. Középkori hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját (patena) aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni.

Részben ezért választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak. Így Tolna egyesült asztalos és kádárcéhének zászlaján például 1822 óta Orbán látható.

Az Orbán napja körül az időnként komolyan lehűlő időjárás az éppen virágzó szőlőben jelentős károkat okozhat, kérik tehát: segítsen hívein. Szegedi öreg parasztok egyébként szokták tréfás-bosszúsan mondogatni, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba.

Egy Szőregen följegyzett hagyomány szerint, amikor a kalendáriumot csinálták és a szenteket belerakták, Orbán a kocsmában mulatott. Későn ment haza. Kérdezte, hogy az ő neve hova került? Amikor megtudta, hol van, azt mondotta, hogy miért nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, az asszonyba pedig a gyereket.

Idén május 25-én nem volt fagy, a szőlősgazdák tehát örülhetnek, és itathatják Orbánt.