A legújabb miniszterelnök híveinek tábora igen heterogén, két csoport azonban jól kirajzolódik: az MSZP még megmaradt szavazótáborának többsége (69 százalékuk tartja Bajnait alkalmasnak), valamint a "városi elit" egy része tartozik ide - írja a Nézőpont Intézet az InfoRádióhoz eljuttatott beszámolójában.

Nem véletlen, hogy köztük vannak a tervezett intézkedések hívei is: a 29 százaléknyi Bajnai-hívő 56 százaléka üdvözli például a 13. havi nyugdíj eltörlését. E szűk, de színes tábor azonban könnyen elégtelennek bizonyulhat a fájdalmas döntések meghozatalához.

A hatalom törékenységét mutatja, hogy a szavazók többsége a mostani kormányváltást sem fogadja el. A megkérdezettek 59 százaléka új parlamentet szeretne, s csak 36 százalékuk tartja jó ötletnek, hogy a kabinet a ciklus végéig maradjon. Az MSZP és az SZDSZ által az új választásokkal szembeállított "azonnali cselekvés" tehát nem sokakat győzött meg. A többség nem a választásokat, hanem inkább az új kormányt tartja időhúzásnak.

Ha ez nem változik a közeljövőben, a társadalmi nyomás komoly nehézséget okozhat Bajnainak javaslatai elfogadtatásához. Márpedig több jel is arra utal, hogy nem lesz változás: a megkérdezetteknek 60 százaléka már most ellenzi a 13. havi nyugdíj megszüntetését, amikor az intézkedés még nem is érezteti hatását. Valószerűtlen, hogy ők a végrehajtás során megbékéljenek a 2002-ben épp a szocialistáktól kapott "ajándék" elvételével.

Mindez azonban a kormány, s nem a párt problémája. A kabinet mögött álló szocialistákat alighanem jobban érdekli, hogy nem következett be a miniszterelnök-cserétől várt MSZP-erősödés sem. Akik Gyurcsány Ferenc miatt kiábrándultak az MSZP-ből, Bajnai kedvéért egyelőre nem tértek vissza.A Fidesz az egyértelmű nyertes

Az intézetnek a március 9. és 12. között, a kormányválság előtt készült felmérése óta az MSZP támogatottsága jottányit sem változott (a biztos szavazók körében 14 százalék). Sőt az SZDSZ-nek (három százalék) és az MDF-nek (négy százalék) sem emelkedett a népszerűsége. A Gyurcsány által korábban "progresszív koalíciónak" nevezett három párt össztámogatottsága (21 százalék) változatlanul alacsony.

A kormányválság egyértelmű győztese a Fidesz, mely a feszült napokban is nyugodt maradt: az ellenzéki párt támogatottsága a részvételüket biztosra ígérők körében egy hónap alatt 39 százalékról 45 százalékra emelkedett.

A pártpreferencia-adatokból azonban nem lehet automatikusan a választási eredményekre következtetni: a résztvevők köre ugyanis mindent eldönthet. Hiába vezet a Fidesz az országban utcahosszal, ebből nem lehet sem a május 10-i pécsi polgármester-választás (az eddig csak a tervezőasztalon létezett "progresszív koalíció" első megmérettetése), sem a június 7-i EP-választás eredményére tévedhetetlenül következtetni.

Az EP-mandátumok majdani megoszlása is elsősorban attól függ, hányan járulnak urnához a párttámogatók közül. Mivel a részvételi hajlandóság soktényezős adat, áprilistól minimum és maximum mandátumszámot ad meg az intézet az előrejelzésében.

Ezek alapján úgy tűnik, hogy az MSZP 2004-es kilenc mandátumán 2009-ben - a számukra legszerencsésebb forgatókönyv szerint - legfeljebb a "progresszív koalíció" egésze osztozhat. A kispártok, így a Jobbik számára ugyanakkor a választás tétje nagy: magasabb részvétel esetén könnyen elveszhet a rájuk leadott szavazat.