Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének idén sem sikerült zökkenőmentesen ünnepelnie a határon túli közösségekkel, mivel miután pénteken indoklás nélkül visszavonták a román légügyi hatóságok az általuk korábban már kiadott marosvásárhelyi leszállási engedélyt, még a határon is igazoltatták a Székelyföldre tartó elnököt és kíséretét (Románia nem tagja a schengeni övezetnek). Sólyom László eredeti programja szerint vasárnap, a hivatalos állami ünnepségek után utazott volna Erdélybe.

A magyar külügyminisztérium úgy reagált: majd hétfőtől értékeli a történéseket, a megbeszélésekbe a budapesti román nagykövetet is be szeretnék vonni. "Pillanatnyilag egy kicsit értetlenül szemléljük a történéseket. Nagyon reméljük, hogy itt valami félreértésről lehet szó" - hangsúlyozta Horváthné Fekszi Márta.

A köztársasági elnök eredetileg a Vajdaságba látogatott volna, de a szerb államfő kabinetje "jelentős mértékű fenntartással" fogadta a hírt. Lerövidítették a programot, de ez a Vajdasági Magyar Szövetségnek nem tetszett, és lemondták a közös ünneplést.

Sólyom Lászlót rendszeresen bírálják azért, mert mint ahogy most is, a nemzeti ünnepeket szereti a határon túli magyarság körében tölteni - és ilyenkor általában magánemberként utazik.

Gyurcsány Ferencnek is került kínos helyzetbe a szlovák diplomácia és Ficóval való ellentétei miatt. A novemberi révkomáromi (Komárno) találkozón úgy volt, hogy együtt átsétálnak a hídon a magyar oldalon fekvő Komáromba is, de végül ez nem valósult meg. Később azt nyilatkozta, ő maga kérte, hogy csak a szlovák oldalon találkozzanak, mert "el kell kerülni a látszatát is annak, hogy kvaterkáznak".

Közismert a jelenleg kormányon lévő Szlovák Nemzeti Párt vezérének, Jan Slotának a magyarok iránti ellenszenve. A politikus már többször megalázta Göncz Kinga külügyminisztert, akinek volt, hogy azt rótta fel, mennyire kócos. Máskor Hitlerhez hasonlította.

Medgyessy Péter volt szocialista kormányfő 2002. december elsején a budapesti Kempinski Hotelben ünnepelte a román egyesülés ünnepét, közösen román kollégájával, Adrian Nastasével. A lépés miatt sokan bírálták a minszterelnököt.

A magyar diplomácia régóta szenved el hasonló vereségeket. Az egyik legemlékezetesebb esemény, az ilyen megalázások prototípusa még a rendszerváltás közvetlen előzményei közt szerepelt. 1988. augusztus 28-án Grósz Károlyt Aradon fogadta Ceausescu román pártfőtitkár a nagy felháborodást kiváltó erdélyi falurombolások kapcsán, és porig alázta. A helyszínt is a román fél jelölte ki, a tárgyaláson Ceauºescu minden magyar felvetést, javaslatot visszautasított és tovább vádaskodott. A magyar főtitkár mindenben visszakozott és a közös közlemény is a román javaslat alapján készült el.

"A Magyar Televízió a vendéglátók jóvoltából lekéste a hivatalos fogadtatást. Egy kicsit többet kocsikáztatták őket a kelleténél. De hát sebaj, úgyis megmondta nekik a főnök, hogyha esetleg puszi lesz, azt ne filmezzék. Puszi az volt, filmezés nem. Azt hiszem, hiba volt, hogy semmilyen előzetes egyeztetés nem történt a protokollról. Így teljesen a románok elképzelése szerint alakult minden" - írta erről könyvében Szűts Pál egykori bukaresti nagykövet.