Az MDF állítása szerint igenis összefér a párt "európai konzervatív" programjával Bokros Lajos programja, és az 1995-ös Bokros-csomag is konzervatív volt. Mint azt az inforadio.hu megírta, akkor máshogy vélekedtek a kérdésben, a stabilizációs csomagot "labilizációs csomagnak", Bokrost "kisstílű főkönyvelőnek" tartották. Herényi Károly a múlt héten azt mondta: a legkeményebb vád az volt Bokros Lajossal szemben pénzügyminisztersége idején, hogy thatcheri programot valósít meg, aminek nincs köze a baloldali gondolkodásmódhoz.

Egy, a konzervativizmussal foglalkozó honlap, a Konzervatórium, ahova impresszumuk szerint "konzervatív, neokonzervatív és libertárius" világnézetű szerzők írnak, a minap Bokros-retro című cikkében úgy fogalmazott, Bokrost a balliberális értelmiség nevezte ki tekintélynek, és "az ő köreik azok, ahol komolyan azt hiszik, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen és Panamában tanult Bokros valami hihetetlenül nagy ász."

Hozzáteszik: "Bokros valóban nem annyira rossz. Legalábbis az állampártnak, majd az utódpártnak az országot a Kádár-rendszer pénzügyi összeomlása után másodszor is csődbe vivő reformkommunista-reformközgazdász szakosztályában Bokros Lajos kétségtelenül fény az éjszakában. Világító fáklya, világítótorony, nap, csillag."

Az inforadio.hu ezért fölhívott néhány konzervativizmussal foglalkozó szerzőt, hogy fejtsék ki véleményüket azzal kapcsolatban: mennyire tekinthető konzervatívnak Bokros Lajos, illetve a programja.

Horkay Hörcher Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán működő Esztétika Tanszék vezetője, egyetemi docens, a Heti Válasz főmunkatársa, a Konzervativizmus, természetjog, rendszerváltás című kötet szerzője kijelentette: való igaz, hogy az angolszász konzervativizmus, elsősorban Margaret Thatcher kormánya és az amerikai neokonzervativizmus magáévá tette a neoliberális gazdaságfilozófiát, de attól az még nem vált konzervatív, hagyományelvű gazdaságfilozófiává, és megmaradt szabadságelvű liberálisnak. Hozzátette: az angolszász konzervativizmusnak is van nemzetben gondolkodó gazdaságfilozófiai irányzata.

Ráadásul a kontinentális konzervatív hagyomány sokkal fontosabb szerepet tulajdonít az államnak. Akár igazak is lehetnek azok a vádak - fejtette ki Horkay Hörcher Ferenc - miszerint így baloldali elemeket épített be programjába a kontinentális konzervativizmus, de fontos leszögezni, hogy a szociális érzékenység nem a szocialisták találmánya, hiszen például a porosz állam is jelentős szociális hálót működtetett, és a Nicolas Sarkozy által fölvállalt de Gaulle-i hagyományokban is fontos szerep jut az államnak, akárcsak a kereszténydemokratáknál.

Molnár Attila Károly eszmetörténész, az ELTE társadalomtudományi karának docense és a PPKE-BTK oktatója szerint egyszerűen nem is beszélhetünk konzervatív gazdaságpolitikáról, a különböző konzervatív kormányok annyira különböző politikát folytattak az idők folyamán. A nyolcvanas évek neokonzervatív és angolszász programjai pedig az állam újraelosztó szerepének csökkentését célozták, és ennek keretében az adókat is csökkentették. A Bush-kormányzat alatt viszont a hadikiadások miatt viszonylag magasak voltak az adók.

Mint mondta, Bokros Lajos programja nem konzervatív, hanem csődprogram, amelyben ráadásul alig esik szó az adók, az állami elosztás csökkentéséről. Imigyen még neokonzervatív és angolszász mércével mérve sem nevezhető konerzvatív programnak Bokros elképzelése.

Márcsak azért sem - fejtette ki Molnár Attila Károly -, mert Bokros a konzervatívok által mindig felkarolt középosztályt szeretné megrövidíteni, növelni a terheiket, és mivel nem akarja megbántani a "balos választók csoportjait", a járadékosokat támogatja - ami ugyancsak azt mutatja, hogy Bokros programja kifejezetten baloldali technokrata válságkezelő program. Az eszmetörténész még megjegyezte: nem érti, miért mániája a volt pénzügyminiszternek a felsőoktatás piaci alapra helyezése és a tandíj bevezetése, amivel alig lehet megtakarítani valamit.

Botos Katalin közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán működő Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet vezetője szerint Bokros Lajos a neoliberális gazdasági nézetek képviselője, amit átvett az amerikai és az angolszász konzervativizmus és neokonzervativizmus, ezért bizonyos értelemben tartható konzervatívnak. Ugyanakkor nem ért egyet azzal a fundamentalista piacpárti nézettel, hogy az állam minél kevésbé avatkozzon be a folyamatokba, és mindent intézzen a piac.

Botos Katalin szociális piacgazdaságban gondolkodik, és elkerülhetetlennek tartja az állam szerepvállalását, ezt tekinti a konzervatív középosztály megerősítése zálogának. A szélsőségesen piacpárti nézetek szerinte nem a középosztály szabadságát teremtenék meg programjukkal, hanem elzálogosítanák a jövőnket.

Megjegyezte ugyanakkor: Bokros mostani programját nem ismeri pontosan, a megszorítás azonban az előző évek politikája miatt elkerülhetetlen, ugyanakkor a megszorításokat megszorításnak kell hívni, nem pedig reformnak vagy konzervatív gazdaságpolitikának.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke szombaton, az országos választmányi ülés után jelentette be: Bokros Lajos volt pénzügyminiszter elvállalja az MDF európai parlamenti listájának vezetését. Emiatt többen kiléptek a pártból és bírálták annak elnökét.