Az Állítsátok meg a magyarországi erőszakot! jelszóval meghirdetett demonstráció az osztrák parlament előtti gyűléssel kezdődött, amelynek szónoka, a burgenlandi Romano-Service képviselője - Emerich Gerhardt Horvath - egyebek között felhívta a figyelmet az Európai Unió és az Európa Tanács egyenlő bánásmódot előíró rendelkezéseire és a szolidaritás elveire. Azt mondta, hogy nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában meg kell fékezni a romákkal szembeni erőszakot, és gátat kell vetni annak a hecckampánynak, amelyik az európai médiában zajlik a romák ellen. Békés és emberséges körülményeket kért a népcsoport számára.

A parlamenttől a rendőrség által 50-100 fősre becsült tömeg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet központját érintve a bécsi magyar nagykövetség elé vonult a szakadó esőben. A Bankgassében található épület közelében - az utcát a rendőrség kordonnal lezárta - a tiltakozók gyertyát gyújtottak és helyeztek el a véres támadások áldozatainak emlékére. A rövid beszédek elhangzása után vezetőik petíciót nyújtottak át a nagykövetség képviselőjének.

A Horváth István nagykövetnek címzett levélben négy roma szervezet - a Romano Kham, a Bahatalo Rom, a Romanio Centro és a Romano-Service - az "új" Európa nevében felszólította a magyar kormányt, hogy tegyen gyakorlati lépéseket az olyan uszító jelszavak elhangzása ellen, amelyeket a romák lakta falvakban felvonuló Magyar Gárda is használ. Követelték a gárda büntetőjogi felelősségre vonását, és azt, hogy a hatóságok minden rendelkezésre álló eszközt használjanak fel a roma népcsoport szociális helyzetének javítására.

Elengedhetetlennek nevezték a mindennapokban megnyilvánuló rasszizmus és a szegregáció beszüntetését az oktatásban, a foglalkoztatásban, a lakásfeltételekben és az egészségügyi ellátásban Európa-szerte.

A tüntetés egyik résztvevője, a felsőőri Horvath Ludwig magyar újságíróknak azt mondta, hogy Ausztriában nincsenek olyan problémák a cigányokkal szembeni bánásmódot illetően, mint Magyarországon, Szlovákiában vagy Olaszországban. Az MTI kérdésére válaszolva elmagyarázta, hogy tapasztalata szerint a jobboldali-populista pártok - mint a Szabadságpárt (FPÖ) vagy a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) - idegenellenessége inkább csak a megnyilatkozások szintjén érződik, a mindennapi életkörülményekre és az emberi viszonyokra nincs hatással. Magyarországon ezzel szemben a naponta megnyilvánuló rasszizmust lenne szükség felszámolni, amit politikai kérdésnek nevezett.

"Azért van a bíróság, hogy ítélkezzen egy roma fölött, ha bűncselekményt követett el. És hasonlóképpen, a törvény eszközével kell fellépni a Magyar Gárdával szemben is" - érvelt.