A Progresszív Intézet nem egymaga végezte a felmérést, a politikai térkép kutatás keretében 1196 fős reprezentatív minta alapján vizsgálták a társadalom gazdasági és társadalmi attitűdjét, így a magyar társadalom cigánysággal kapcsolatos álláspontját is.

A politikai térkép elsősorban ideológiai értékmeghatározást nyújt, és nem az egyes pártokhoz vagy jelöltekhez való viszonyulásból indul ki. Az értékválasztás meghatározásának alapja egy 73 állításból álló kérdéssor, amelyből 3 megállapítás a cigányságra vonatkozott.

A válaszadók 81 százaléka az erőszakos asszimiláció pártján áll, ők meg van győződve arról: a cigányokat rá kellene szoktatni arra, hogy ugyanúgy éljenek, mint a magyarok. Hasonló arányban (82 százalék) gondolják úgy, hogy "a cigányok gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni", azaz a megkérdezettek több mint négyötöde szerint a cigányok nem szeretnek dolgozni, és ez a legfőbb oka hátrányos helyzetüknek.

A megkérdezettek több mint fele (52 százalék) azt is gondolja, hogy nem a többségi társadalom előítéletessége az oka a cigányság deprivált helyzetének.

Nem pártfüggő

Nincs különbség az egyes pártok szavazóinak cigányellenességében annál a kérdésnél, hogy "a cigányok gondjai megoldódnának-e, ha végre elkezdenének dolgozni". Az MSZP szavazóinak 81, a Fidesz szavazóinak pedig 80 százaléka ért ezzel egyet.

A felmérés szerint "a magukat baloldalinak vallók között kisebb az aránya a cigányellenes álláspontnak (79 százalék), mint azok körében, akik magukat jobboldalinak (85 százalék) vagy középen állónak (83 százalék) gondolják".

A cigányellenes álláspontot képviselő 81 százaléknak a 61 százaléka gazdaságilag inkább baloldali politikára fogékony, míg kulturális értelemben konzervatív. De van 29 százaléknyi, egyébként inkább liberális válaszadó, aki a romákat illetően inkább elutasító állásponton van. A 16 százaléknyi nem cigányellenes válaszadó legnagyobb része, 48 százaléka inkább a liberális térfélen helyezkedik el.

Kevésbé cigányellenesek azok a válaszadók, akik a fővárosban élnek (74 százalék), mint azok, akik városban vagy falun (82-83 százalék).

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők kevésbé cigányellenesek (76 százalék), mint azok, akiknek csak középfokú vagy alapfokú végzettségük van. Utóbbiak körében ez az arány 83, illetve 81 százalék - olvasható az összegzésben.