A cigánybűnözés fogalma hivatalosan nem létezik Magyarországon, a kifejezés használatát tiltják a rendőrségnél, ott nem készülhet ugyanis a bűnelkövetőkről etnikai alapú statisztika. A "cigánybűnözés" fogalmának a tudományban és a kriminológiában nincs helye, viszont a társadalmi vitában van - nyilatkozta ugyanakkor az MTI-nek Németh Zsolt kriminológus, a Rendőrtiszti Főiskola tanára.

A "romabűnözéssel" kapcsolatban a rendőrség semmiféle külön nyilvántartást nem vezet - tájékoztatta az ORFK szóvivői irodája a távirati irodát. A "romabűnözés" fogalmát az Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika nem ismeri, a "romabűnözéssel" kapcsolatban statisztikai összeállítást készíteni nem lehet, és nem is készítenek - közölte az ORFK. Így hivatalosan nem tudható, hogy a bűncselekmények hány százalékát követik el romák, mintahogy az sem tudható, hogy az áldozatok hány százaléka roma. Ha a rendőrök mégis roma elkövetőkről beszélnek, azt személyes tapasztalataik, illetve a sértettek vallomásai alapján teszik.

A hazai szociológiai irodalom jelentős része képtelennek, rendkívül károsnak, a társadalomban meglévő előítéleteket erősítő tényezőnek tartja a cigányság és a bűnözés fogalmi összekapcsolását.

Cigányellenesség? Genetikai kód?

A magyar társadalom cigány-ellenessége olyan irracionális méreteket ölt, hogy polgárháború veszélye fenyeget, ha nem állítjuk meg a többségi társadalom és a romák szembefordulásának folyamatát - mondta Ladányi János az InfoRádiónak. A szociológus szerint az olaszliszkai és a veszprémi esetekből nem szabad általánosító következtetéseket levonni.

Németh Zsolt kriminológus szerint ugyanakkor a "cigánybűnözés" fogalmának szakmailag annyiban van alapja, hogy bizonyos bűncselekményeket a roma származású emberek gyakrabban követnek el másoknál. Azonban ehhez az is hozzátartozik - tette hozzá -, hogy "a feltűnőbb külsejű embereket" gyakrabban igazoltatják a rendőrök, a sűrűbben igazoltatott emberek körében pedig, ilyenek a romák is - mondta, - gyakrabban bukkannak bűncselekményre utaló jelekre.  

Németh Zsolt azt mondta, hogy "a normasértésre való hajlamnak vannak bizonyos örökölhető tényezői", például a sérülékenyebb idegrendszer, vagy a hevesebb vérmérséklet, de ez csak akkor vezethet bűnözéshez, ha "a környezet ehhez táptalajt ad". Ez az egész népességen belül így működik - fűzte hozzá. Hangsúlyozta, hogy a nem roma népességet azonban "nem érik olyan atrocitások", mint a romákat, akik mellől felállnak a buszon, vagy akiket nem vesznek fel a munkahelyre - sorolta a példákat.

Botrány Borsodban

Már a miskolci rendőrkapitány elhíresült nyilatkozata, és az abból kerekedő fejlemények rávilágítottak arra, hogy a közvélemény meghatározó fórumai bizonyos alapfogalmakat nagyon eltérően értelmeznek a cigánykérdéssel kapcsolatban. "Miskolc a rablások tekintetében a legfertőzöttebb az országban, az elmúlt időszakban - decemberben, januárban - történt valamennyi (ilyen típusú) bűncselekmény elkövetője cigány származású volt" - mondta Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány  a sajtótájékoztatóján. AZ ORFK vezetője az igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezésére azonnal más beosztásba helyezte a rendőrt, és vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A miskolci főrendőr végül a helyén maradhatott, leginkább a város szocialista polgármesterének, Káli Sándornak köszönhetően. A kapitány cigányságra vonatkozó kijelentéseit ugyanakkor többen kritizálták, megemlítve a tényt, hogy a rendőrség nem készíthet statisztikát az elkövetők etnikai hovatartozásáról.

Ezzel kapcsolatban Finszter Géza egyetemi tanár az InfoRádiónak elmondta: az ilyen statisztikák inkább akadályoznák a rendőrség munkáját. Finszter hangsúlyozta: a cigány elkövetőket rögzítő statisztikák hatása káros lenne az előítéletek szempontjából is.

A veszprémi tragédia

A veszprémi tragédia, Marian Cozma meggyilkolása újabb lendületet adott a romákról folyó vitának. Miután kiderült, hogy a rendőrség által elkövetőként megnevezett Raffael Sándor, és az egyik gyanúsított, az Enyingen élő Sztojka Iván roma származású, és hogy a Sztojkával összefüggésbe hozott, "enyingi klánnak" nevezett csoport számos Balaton körüli szórakozóhely nem mindig törvényes ügyeiben is felbukkant, a figyelem Enyingre irányult.

A Népszabadság és az Index helyszíni riportjaiból kiderült, hogy a csaknem 7000 lakosú Enying roma és nem roma lakosságának egy jelentős része már korábban is félelemben élt Sztojka és társai miatt. A veszprémi gyilkosság után ez a félelem erősödött. Enying polgármestere arról is beszélt a Népszabadságnak, hogy Enyingen a legtöbb bűncselekményt, kisebb lopásokat a legszegényebbek követik el, és a legszegényebbek többsége cigány.

Hasonló kijelentések miatt veszítette el majdnem az állását Miskolc rendőrkapitánya, Pásztor Albert is. Szavaival kapcsolatban a miskolci cigányok vajdája azt nyilatkozta, hogy a kapitány egyértelmű tényeket közölt. A vajda később megrovást kapott ezért az országos vajdától. "A miskolci rendőrkapitány csak tényeket közölt, a jogvédők fújták ezt ennyire fel" - mondta az InfoRádiónak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigány vajda annak kapcsán, hogy Pásztor Albert azt nyilatkozta, hogy a decemberben és januárban Miskolcon történt rablások elkövetői cigány származásúak voltak.

Lakatos Attila szerint ő maga nagyobbat jelentett ki, amikor azt mondta, hogy van cigánybűnözés. Hozzátette: a roma kisebbség tagjai nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy befogadják őket a társadalomba, és nem is tudnak beilleszkedni.

A miskolci ügy kipattanása előtt több televíziós riportot lehetett látni, illetve cikket olvasni arról, hogy a város avasi lakótelepére beköltözött roma családok miként keserítik meg az ott élők mindennapjait, és hogyan tartják félelemben szomszédaikat. Káli Sándor, Miskolc szocialista polgármestere a Népszabadságnak nyilatkozva arról beszélt, hogy "messziről nem látszik, milyen feszültségben élünk".