A Pozsgay-interjú nyomán kirobbant vita elsősorban nem arról folyik, hogy 1956 októberében forradalom, ellenforradalom, nemzeti, demokratikus, vagy népfelkelés volt-e, ezt a magyar nemzet minden tudományos bizottság nélkül is kezdettől eldöntötte már - fogalmazta meg véleményét Krassó György a Szabad Európa Rádióban.

Az MTI által közölt Krassó-elemzés megállapítja, hogy a húsz évvel ezelőtti "népfelkelés-vita" valójában nem a múltról, hanem a jelenről szól; arról, hogy az MSZMP milyen politikát folytasson, hogyan kerülhet el egy újabb robbanást, hogyan biztosíthatja saját túlélését -, és mindezzel szoros összefüggésben arról, hogy személy szerint ki a legalkalmasabb a kialakításra váró pártirányvonal képviseletére.

Külföldi reakciók

A nemzetközi sajtó nagy figyelmet szentelt a húsz évvel ezelőtti magyarországi eseményeknek. Az NSZK hírközlése a magyarországi belső fejlődés szempontjából jelentékeny fejleménynek ítéli azt, hogy a történelmi albizottságnak a közeljövőben kiadásra kerülő átfogó jelentése várhatóan új megvilágításba helyezi az 1956-os események jellegét - tudósított a távirati iroda.

A Süddeutsche Zeitung című liberális müncheni napilap a konzervatív, nagy példányszámú Die Welttel és a tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitunggal együtt Pozsgay Imre szavait idézve felhívta a figyelmet, hogy az ország történetét a felszabadulástól kezdve elemző albizottság arra a következtetésre jutott: az 1956-os események olyan népfelkelésként értékelhetőek, amely egy nemzetet megalázó kisebbség uralma ellen irányult. Ily módon a párt hivatalos álláspontja is követi majd történészeknek és a közvéleménynek az álláspontját abban a tekintetben, hogy helytelen ellenforradalomról beszélni.

A Német Szociáldemokrata Párthoz (SDP) közel álló Frankfurter Rundschau úgy ítélte meg, hogy az események népfelkelésként való értelmezése nagymértékben előmozdítja a politika, a tudomány és a közvélemény közeledését. Minthogy az 1948-as kényszerű szocialista modell zsákutcába vezetett, az MSZMP-nek most meg kell tanulnia az együttélést más pártokkal is.

Történelmi átértékelés

Az olasz sajtó is azonnal felfigyelt az 1956-os eseményekről alkotott újszerű értékelésre. A lapok idézték Pozsgay Imre nyilatkozatát, s utaltak arra, hogy az értékelés az MSZMP KB által megbízott albizottság munkájának eredménye. "Pozsgay Imre az első magyar vezető, aki elhatárolta magát a sommás ellenforradalom minősítéstől" - mutatott rá a L'Unitá, a La Repubblica és több más vezető újság is.

Az MTI híre kiemelte azt is, hogy "a történelmi átértékelés része annak a mélyreható átalakulási folyamatnak, amely ma Magyarországon zajlik".

Valamennyi svéd tömegtájékoztatási eszköz is beszámolt Pozsgay Imre rádiónyilatkozatáról. A kommentárok kiemelték: először fordult elő a szocialista országok történetében, hogy egy kommunista vezető ellenforradalom helyett népfelkelésként értékelte az 1956-os
magyarországi eseményeket.

Finnországban a Helsingen Sanomat "56 újraaértékelése" címmel az AP amerikai hírügynökség tudósítása alapján ismertette Pozsgay nyilatkozatát. Úgy fogalmazott: a magyar vezetés leginkább reformszellemű tagjának tartott Pozsgay Imre kijelentette, hogy az 56-os eseményeket népfelkelésnek kell tekinteni.

Az MSZMP-nek meg kell tanulnia az együttélést más pártokkal...

"A történelem átértékelése", "Pozsgay Imre Nagy Imréről és 1956-ról", "1956 újjáértékelése" - ilyen és ehhez hasonló címek alatt ismertették a lengyel napilapok Pozsgay Imrének a 168 óra című rádióműsorban tett nyilatkozatát 1956-ról és Nagy Imre értékeléséről. A lapok részletesen idézték Pozsgay Imre szavait arról, hogy az MSZMP-nek meg kell tanulnia az együttélést más pártokkal - jelentette az MTI.