A Pozsgay Imrével készült interjú január 28-a délutánján hangzott el a Kossuth Rádió 168 óra című műsorában, minderről a hivatalos MTI hír később, január 29-én, azaz vasárnap délután került ki. Az MSZMP Központi Bizottsága történelmi albizottságot hozott létre a felszabadulás utáni korszak elemzésére. Az albizottság munkájáról Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter nyilatkozott szombaton a Magyar Rádió műsorában. Mint a nyilatkozat után kirobbant vitákból kiderül, a Pozsgay által nyilvánosságra hozott "népfelkelési" verzió akkor még korántsem számított elfogadott álláspontnak az állampárton belül. (Lásd erről keretes írásunkat!)

Pozsgay Imre a műsorban beszélt arról, hogy Nagy Imre politikai rehabilitációja ma még nem történt meg és e tekintetben jósolni sem szabad. Nagy Imre 1956-os szerepe és tevékenysége körül még zajlanak a viták. Pozsgay ekkor "csinálta a forradalmat", elmondta ugyanis, hogy "a megítélést árnyaltabbá tehetik új belső és külső összefüggések. Például az a körülmény, hogy a történelmi albizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt; egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek."

Közelítés a közvéleményhez

Az államminiszter hozzátette, hogy "ezzel a történelmi megítéléssel a politika, a történelemtudomány és a közvélemény nagyon közeledett egymáshoz. Az a sommás ítélet, amelyik egyetlen kifejezéssel: ellenforradalomnak minősítette az 1956-ban történteket, a közvéleményben és a párttagság nagy részében is meglévő érzületet fejez ki; ez viszont az eddigi kutatások alapján nem állja meg a helyét."

Pozsgay Imre az akkori, 1989-es "forradalmi helyzetről" is beszélt. Mint mondta: "Az események elemzésénél nem 1956-hoz, hanem egy korábbi időszakhoz kell visszamenni: ahhoz az 1948-49-ben vállalt vagy kényszeredetten vállalt szocialista modellhez, amelyik egészében úttévesztésnek bizonyult, s a működésképtelenségét igazoló jelenlegi válsághoz vezetett".

Berend T. Iván a BBC-ben

Nem sokkal Pozsgay bejelentése után a londoni BBC megszólaltatta Berend T. Ivánt, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnökét. A professzor elmondta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága egy nagyobb, 15 fős ad hoc bizottságot alakított, ennek egyik általa vezetett albizottsága dolgozta ki mintegy 110 oldalas terjedelemben azt az értékelést, amely az elmúlt négy évtized magyar történetének, történelmének főbb folyamatait tekintette át.

Ennek az értékelésnek a keretében szembe kellett nézni 1956 történelmi kérdésével, és a mi albizottságunkban és a végzett munka és a dokumentumok vizsgálata is arra vezetett bennünket, hogy visszatérjünk tulajdonképpen a népfelkelésként történő meghatározáshoz - mondta az MTA elnöke.

Kiemelte, hogy az MSZMP legjobb teoretikusai - Molnár Erikre és Lukács Györgyre gondolt - már rögtön '56-ot követően azt fogalmazták meg, hogy népfelkelés történt. Az ő kijelentésük valóságtartalma látszik bizonyítottnak 1989-ben - mondta Berend T. Iván.

"Egy vérig sértett nép"

Mint Berend T. Iván kifejtette: "Egy vérig sértett nép megalázott nemzeti érzésében, létfeltételeiben, egy agyon zaklatott parasztság, egy megalázott értelmiség, egy megnyomorított munkásság tömegesen lépett fel a sztálini típusú, rákosi-féle rendszer ellen. Ebben a szituációban tulajdonképpen az a szocializmus megtisztítását és megújítását zászlajára tűző mozgalom, amelyben jelentős értelmiségi és ifjúsági diákcsoportok játszották a döntő szerepet, ez lépett tulajdonképpen színre október 23-ikán, és ehhez igen hamar jelentős munkástömegek csatlakoztak Budapesten és vidéken is, ez adta tulajdonképpen az egyik alapvonását ennek a fellépésnek, amelyben - a dokumentumban így fogalmazunk -, amelyben kezdetektől a legkülönbözőbb tendenciák keveredtek."

Berend T. Iván hangsúlyozta, hogy mindez egy "albizottsági álláspont, amit mi közzé teszünk, tehát nyilvános vitára is kerül. Hogy a pártvezetés, végül is a Központi Bizottság magáévá teszi-e ezt az álláspontot, azt majd egy későbbi ülésén fogja eldönteni. Tehát ez nem a Központi Bizottság álláspontja."

Nem is maradt el a vita, amelyben az egyik oldal túl kevésnek, a másik viszont túl soknak ítélte a "népfelkelési" fordulatot.

Első mondat a zsarnokságról

A Szabad Európa Rádió üdvözölte Pozsgay Imre szavait - mint az a távirati iroda tudósításából kiderült. Az elemzés nem mulasztotta ugyanakkor megjegyezni, a Pozsgay által kimondottak még messze vannak attól, amit 1956 valódi követelései jelentettek.

A Szabad Európa adása így értékelt : "A mondat végre elhangzott! Több, mint 32 évig váratott magára a forradalom véres eltiprása után, vagy ha úgy tetszik: a magyar nép, az egész nemzet felkelésének eltiprása után. Ismét bebizonyosodott, hogy ez a forradalom - mint minden más valóban nagy történelmi esemény -, olyan követeléseket fogalmazott meg kristálytiszta világossággal és lenyűgöző erővel, amelyekre a történelem során, előbb, vagy utóbb, de feltétlenül választ kell adni. És éppen olyan világossággal, és meggyőző erővel kell válaszolni rá, mint amilyen a követelés volt. Nem lehet sem el, sem megkerülni, kvázi válaszokkal sem lehet pótolni.

Az 56-os követelés így szólt: Ez a nép szabad társadalomban és független országban kíván élni. A történész bizottság álláspontja, amelyet most Pozsgay kimondott, még korán sem a megkívánt következetes válasz erre a követelésre, de már ennek a válasznak a kezdete, mondhatni: első mondata. Amit Pozsgay az interjúban hozzáfűzött: miszerint nem helytálló ellenforradalomnak minősíteni azt, ami 1956-ban történt, még nem folytatása a válasznak. Nem több, mint egy elemi következtetés rögzítése: természetes, ha népfölkelés volt, nem lehetett ellenforradalom. Nem lehetett a tagadása annak, ami volt.

Már nem lehetett tovább tagadni... 

Viszont bekövetkezett másvalami, amely több, mint 30 éven keresztül tagadni próbálta. Az a hatalmi restauráció, az az igazi ellenforradalom, amely először nyílt terrorral, kivégzésekkel, bebörtönzésekkel, majd más eszközökkel: a gazdasági felemelkedés, az anyagi jólét perspektíváival, a kis szabadságok kegyes adagolásával próbálta elérni, hogy az eredeti követelés lekerüljön a napirendről.

A több, mint 30 évig tartó ellenforradalom kudarcot vallott. Ezért lehet eltemetni a kivégzett áldozatokat. Ezért kellett a válasz első mondatát kimondani. És ezért elkerülhetetlen, hogy a válaszhoz már az elmúlt három évtized feltárása is hozzátartozik."

Ami az egyik oldalon még csak a "válasz első mondatának" számított, az tehát az állampárton belül komoly aggodalmat váltott ki.