Azért, hogy egyáltalán megtarthassák a felvett hallgatókat, több egyetemen és főiskolán úgynevezett "felzárkóztató kurzusokat" indítanak számukra - írja a Népszabadság. Az ELTE Fizikai Intézetének felzárkóztatásért felelős tanára az okokat keresve megemlítette a természettudományos órák számának csökkenését a közoktatásban, de ide sorolta a bekerülési rendszer hiányosságait is.

Nyelvvizsgákkal ugyanis jelentős pluszpontok szerezhetők, természettudományi szakon elfogadják a középszintű érettségit, akár nem szakirányú tárgyból is. De meg kell említeni az iskolák hiányos felszereltségét is. A közoktatásban tanítók fontosnak tartanák a természettudományos órák számának növelését, és a természettudományos érettségi bevezetését legalább egy tantárgyból.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy kevés a felvételiző, alacsonyak a pontszámok és a meghirdetett egyetemi szakok kétharmadát érdeklődés hiányában el sem tudják indítani. A kudarcnak két eredője lehet: az egyik, hogy a diákok nem tartják fontosnak a mesterképzés elvégzését, azt gondolják, az alapképzés elegendő a munkába álláshoz. Az alapképzés munkaerő-piaci értékéről egyelőre nincsenek tapasztalatok, hiszen az első végzősök csak most jönnek ki az iskolákból. A másik ok a tanulmányi költségek drasztikus emelkedése.

A jelentkezők csaknem fele betöltötte 29. életévét, több mint 10 százalékuk pedig a 43-at is. A felvételizők több mint kétharmada esti, levelezős vagy távoktatásos képzésre jelentkezett, így ugyanis lehet dolgozni az iskola mellett, és megkereshetők a horribilis tanulmányi költségek. Kiábrándító a ponthatárok elemzése is. Szinte alig van olyan alapképzés vagy felsőfokú szakképzés, ahova 200 pont feletti eredmény kell a bekerüléshez - a maximális 480 pontból. A mesterképzéseket vizsgálva lesújtó, hogy a 100 pontos maximum pontszám mellett sok helyen elegendő 30-40 pont is a bekerüléshez.