Januárban átlagosan 2,9 százalékkal kell többet fizetni a lakossági áramért, ami egy átlagos magyar háztartás számára havi 180 forint többletkiadást jelent. A víz- és csatornadíjak átlagosan 6-7 százalékkal emelkednek országszerte. A szemétszállítás is többe kerül majd, de változó, hogy hol mennyivel nő az összeg. Nagykanizsán például 20 százalékos az emelkedés mértéke, Komlón viszont ennek majdnem a kétszerese, 36 százalék.

Jó hír, hogy nem lesz gázáremelés, igaz 2008-ban már négyszer is volt. A Magyar Energiahivatal korábban 10 százalékos drágítást javasolt, de a kormány szerint a világpiaci körülmények ezt nem indokolták. A távhődíjak sem emelkednek országszerte, sőt egyes esetekben kisebb lehet a fűtésszámla.

A parlament döntése értelmében 2009-től minden fogyasztó, aki nem jogosult a szociális távhőtámogatásra, az év első és utolsó három hónapjában, vagyis hat hónapon keresztül, havi 1.150 forint távhődíj-juttatásban részesül. Az állam így évente lakásonként 6.900 forinttal járul hozzá a rezsiköltséghez.

Nem emel árakat januárban a MÁV és a Volánbusz Zrt. sem, a Malévnál azt mondták, hogy a recesszió, a világgazdasági környezet és a kerozin világpiaci ára befolyásolja majd a jegyárat. Többe kerülnek viszont januártól postai szolgáltatások. A szabványlevél és a képeslap feladása, valamint a tértivevényes különszolgáltatás is 5 forinttal drágul, az ajánlott levelek postázásáért pedig 10 forinttal kell majd többet fizetni. A szabványlevél és képeslap feladási díja 70 forintról 75 forintra nő; az ennél nehezebb, 50 grammos levelezőlap és levél ára 100 forintról 105 forintra emelkedik.

A szakemberek szerint az élelmiszerárak nem változnak. Az InfoRádiónak nyilatkozó Hússzövetség elnöke szerint a hús ára 2009 második és harmadik negyed évétől nőhet a világgazdasági hatások függvényében. A tejtermékek mellett a tojás és a kenyér ára is változatlan marad. 2008-ban a pékek nem emeltek, holott költségeik növekedtek, ám jövőre sem drágítanak. A pékszövetség elnöke az InfoRádió kérdésére elmondta, hogy a liszt árának csökkenése részben kompenzálta az energiaárak emelkedése miatti többletköltséget.