Bacher János, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója elmondta: 2004-ben még 37,6 százalék volt ez a mutató, amely drasztikus ütemben csökkent 2008 szeptemberében 23 százalékra, majd egy hónappal később 20 százalék alá. Ilyen alacsony érték még nem volt, a kutatás kezdete, 1995 óta.

A kutatás másik fő megállapítása az volt, hogy a magas betéti kamatok és az alacsony részvényárfolyamok ellenére a lakosság egyelőre nem változtatott érdemben megtakarítási szerkezetén, ugyanakkor nő az általános érdeklődés a pénzügyi folyamatok iránt. Mindez Bacher János szerint arra enged következtetni, hogy az emberek figyelnek, kivárnak, de egyelőre nem nyúltak a pénzükhöz.

A megtakarítások célját tekintve tíz százalékponttal 68 százalékra emelkedett azok aránya, akik váratlan kiadásokra tesznek félre, továbbá nyolc százalékponttal 39 százalékra nőtt azok hányada, akiket hosszú távra (például nyugdíjra) takarékoskodnak.

A GfK ügyfélkapcsolati igazgatója kitért arra is, hogy eközben számottevően csökkent a beruházásokra félretevő lakosság aránya. Az eredmények azt tükrözik, hogy az emberek egy része a válság hatására elhalasztja a lakásvásárlást, és inkább a meglévő lakhely felújítására tesz félre. Azok aránya, akik autóvásárlás céljából takarítanak meg, a 2005-ös 13 százalékról 2008 novemberére 6 százalékra csökkent, mondta el Bacher János.

A felmérés szerint a válság ellenére nem rendült meg a lakosság általános bizalma a bankok iránt, ugyanakkor 60 százalékra nőtt azok aránya, akik elképzelhetőnek tartják egyes bankok csődjét. Az emberek túlnyomó része viszont saját bankja esetében ennek lehetőségével nem számol - mutatott rá Bacher János.