Egy kisebbségvédelmi törvény megalkotásának kezdeményezésére szólította fel a szlovák államfőt a magyar köztársasági elnök. Sólyom László a szlovákiai Érsekújváron tartott egyeztetés után úgy fogalmazott: egy ilyen jogszabály jelentősen javítaná a szlovákiai magyarság közérzetét. Ivan Gasparovic a felvetésre reagálva azt mondta: államfőként nincs jogosítványa arra, hogy törvényeket kezdeményezzen a parlamentben. A szlovák államfő hozzátette: egyetért azzal, hogy a kisebbségi tankönyvekben kétnyelvűek legyenek a földrajzi megnevezések. Hozzátette ugyanakkor, hogy azokkal a településekkel lehetnek gondok, amelyek nevét a XIX. században magyarosították. Sólyom László arra kérte szlovák partnerét, hogy mielőbb írja alá a pozsonyi parlament által múlt héten elfogadott törvényt.

Megegyezés nélkül zárult az Európai Unió energia- és klímacsomagjáról Gdanskban tartott nemzetközi tanácskozás. A rendezvényen 9 kelet-közép-európai ország kormányfői, valamint a közösség soros elnöki tisztét betöltő Franciaország államfője vett részt. A rendezvényen Magyarországot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök képviselte, aki úgy fogalmazott: az álláspontok még messze vannak egymástól. Emlékeztetett: Magyarország és több más volt szocialista állam is azt kifogásolja, hogy a tervezetben, a szén-dioxid-kibocsátási kvóták felosztásánál 2005-öt tekintik viszonyítási évnek, és nem veszik figyelembe, hogy ezekben az országokban az 1990-es években - az ipari szerkezetátalakításkor - jelentősen mérséklődött a kibocsátás. Az uniós irányelv 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentését írja elő az 1990-es szinthez képest.

Egyhangúlag ismét Habsburg Györgyöt választották a Magyar Vöröskereszt elnökévé. A szervezet alelnöke Göndöcs Zsigmond, az Országos Mentőszolgálat és Kovács József, a gyulai Pándy Kálmán Kórház főigazgatója lett. Az újraválasztott elnök a vöröskereszt XII. kongresszusán arról beszélt, hogy növelni kell az önkéntesek számát, és többet kell foglalkozni a szociálisan rászorulókkal, illetve az idősekkel.

Budapesten fénybe borult az Ország Karácsonyfája a Kossuth téren. Joulupukki, lappföldi Mikulás a gyerekekkel közösen kapcsolta fel a 19 ezer villanyégőt. Ezzel hivatalosan is megnyílt a Miniszterelnöki Hivatal által szervezett Ország Karácsonya - Meseváros rendezvénysorozat. Az Ország Karácsonyfája 18 méter magas, több ezer bordó és arany gömb díszíti és Répáshuta környékéről érkezett. A rendezvénysorozat december 21-ig tart.

Kirill metropolitát választotta átmeneti időre a pénteken elhunyt II. Alekszij pátriárka helyére az orosz ortodox egyház szent szinódusa. A döntés értelmében az új pátriárkát hat hónapon belül kell megválasztani, addig Kirill főpap irányítja az egyházat. A 79 éves korában, váratlanul elhunyt II. Alekszij pátriárkát a szent szinódus döntése értelmében kedd délben temetik el a moszkvai Megváltó Krisztus székesegyházban.

Az elmúlt 50 év legnagyobb infrastrukturális beruházásaira és az internet-hálózat nagyarányú fejlesztésére készül a megválasztott amerikai elnök. Barack Obama rádióbeszédében hangsúlyozta: a nemrég bejelentett gazdaságélénkítő csomag keretében 2 és fél millió munkahelyet szeretne teremteni az Egyesült Államokban. Emlékeztetett arra, hogy novemberben 6,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, a legmagasabb 1978 óta. Az internet-fejlesztésről a megválasztott elnök azt mondta: elfogadhatatlan, hogy a széles sávú internet-hálózattal rendelkező országok rangsorában az Egyesült Államok csak a 15. helyen áll.

Brit lapértesülés szerint titkos tárgyalásokon kért állami garanciát a csőd szélén álló amerikai General Motors autógyár brit leányvállalata, a Vauxhall. A Times úgy tudja: a cég Lord Mandelsont, a brit kormány üzleti ügyekért felelős miniszterét kereste meg az ügyben. Ez az első eset a hitelválság kezdete óta, hogy egy olyan magánvállalat fordul a brit kormányhoz segítségért, amely nem a pénzügyi-banki szektorban tevékenykedik. A lap szerint a Vauxhall kezdeményezése után más, külföldi tulajdonban lévő járműipari cégek, köztük a Ford és a Honda képviselői is felkeresték a londoni kabinetet, attól tartva, hogy versenyhátrányba kerülnek.

Amszterdamban bezárják a bordélyházak valamint a coffee-shopok legalább felét. Az önkormányzat által indított program célja az óváros központjának megtisztítása. Az elöljárók azzal indokolták döntésüket, hogy ki akarják űzni a városból az olyan üzletágakat, amelyek a bűnözést erősítik; példaként említették a prostitúciót, a szerencsejáték-termeket, illetve a smart és coffee-shopokat, ahol szabadon árusítják a könnyű drogokat. Az amszterdami városi tanács közleményében hangsúlyozza: az ilyen üzletek számának csökkentésével, illetve azonos övezetbe telepítésével könnyebb lesz kezelni a bűnözést is.