Kedden név szerinti szavazással elfogadta az Országgyűlés a képviselői költségtérítés megadóztatásáról szóló indítványt. Az MSZP által benyújtott javaslat alapján az országgyűlési képviselők, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők februártól 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük és költségátalányuk után.

Annak ellenére, hogy korábban minden frakciónak az MSZP-jétől eltérő indítványa volt, a név szerinti szavazáson a jelenlévők mindegyike igennel voksolt, holott a teljes egyetértés igen ritka a magyar képviselők körében.

Az MDF korábban például 18 százalékos adót javasolt, a parlamenti frakcióvezetőjük most mégis elégedett, mint mondta, a költségtérítés megadóztatásával megoldódtak az eddigi problémák. Herényi Károly arra a felvetésre, miért nem kell számlával igazolni, hogy rendeltetésszerűen használják-e a felvett összeget, azt felelte: a képviselőkön kívül több tízezren vannak, akiknek jó néhány dologról nem kell számlát adniuk, köztük az újságíróknak.

Ennél részletesebben azonban nem fejtette ki, hogy mire gondolt, csak annyit fűzött hozzá: ha az a cél, hogy még néhány alkalmazottat fel kelljen venni azért, hogy a megnövekedett adminisztrációs feladatokat ellássa, akkor jó javaslat lenne, egyébként nem. Kár, hogy az érvelés a számviteli törvény módosításakor sosem hangzik el.

(Herényi Károly bruttó tiszteletdíja az októberi adatok szerint 718 890 forint, költségtérítési átalánya 266 685 forint, emellett szállásköltségként 115 950 forintot vesz fel.)

Hozzájuk hasonlóan igennel szavaztak a szabad demokrata képviselők is, annak ellenére, hogy korábban a javaslatot az adórendszertől idegennek ítélték meg. Frakcióvezető-helyettesük, Gusztos Péter szerint a közvélemény azzal sem lenne elégedett, ha a parlamenti képviselők fizetnének azért, hogy bemehessenek a munkahelyükre, így nem tudnak olyan szigorú intézkedést hozni, amely elfogadható lenne. "De nyilván nincs minden rendben" - mondta, hozzátéve: a lakhatási költségeknél vissza kell állítani a számlára történő kifizetést.

Arra a felvetésre, hogy ez miért nem szerepelt a javaslatban, azt felelte:"az SZDSZ-nek nem volt most beadott javaslata, megszavaztuk ezt, mert azt gondoltuk, nem lehet nem megszavazni, de elmondtuk a fenntartásainkat". A kérdés már csak az, hogy ha a képviselők vagy frakciók nem készítik el az általuk fontosnak tartott javaslatot, akkor ki tegye ezt meg.

Hozzátette: nem tud olyan példát, ahol a költségátalány jellegű juttatás adózna, és azután még el kellene számolni utána.

(Gusztos Péter bruttó tiszteletdíja az októberi adatok szerint 626 130 forint, költségtérítési átalánya 266 685 forint, emellett szállásköltségként 115 950 forintot vesz fel.)A Fidesz frakcióvezetője a 2002-es szintre csökkentené az állami vezetők és képviselők fizetését, költségtérítését. Ezt azonban rajtuk kívül egyik frakció sem támogatta, ezért számukra két megoldás maradt: vagy támogatják a 15 százalékos adózásról szóló javaslatot, vagy továbbra is adómentesen marad a költségtérítés - mondta Navracsics Tibor, hozzátéve: "a kisebbik rosszat támogattuk".

Az InfoRádió neki is feltette a kérdést: miért nem döntöttek arról, hogy az összeget számlára fizessék ki a képviselőknek, erre azt felelte: nem találkozott ilyen javaslattal. Készíteni tehát ők sem készítettek ilyet. Hozzátette azonban, hogy a szocialista-szabad demokrata kormányoldal javaslatára és szavazatával szűnt meg 2002-ben a képviselőknek az a kötelezettsége, hogy az albérleti díjukhoz adott támogatáshoz szabályosan megkötött szerződést kell felmutatni.

(Navracsics Tibor bruttó tiszteletdíja az októberi adatok szerint 718 890 forint, költségtérítési átalánya 266 685 forint, szállásköltség címén nem vesz fel pénzt.)

A költségtérítés és számlaadás problémájának egy egészen más aspektusára világított rá a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szocialista államtitkára. Korózs Lajos, aki bruttósítaná a juttatásokat, arra mutatott rá, hogy a költségtérítésként felvett összegek után, mivel nem fizetnek járulékot a képviselők, nyugdíjat sem fognak kapni.

Õ azt látja problémának, hogy - megfogalmazása szerint - a nyugállományba vonult képviselő "csak néz bele a világba, hogy miért olyan alacsony a nyugdíja, ha a fizetése viszonylag magas volt".

Szavai szerint hiába jött ki valakinek 600-700 ezer forintos jövedelem aktív korában, nyugdíjasként nem számíthat magas összegre. A választóban ugyanakkor az a kérdés merül fel, hogy ha valaki nem képes a saját nyugdíját sem kalkulálni és mérlegelni, mit jelent számára az, ha járulékfizetés nélkül vesz fel juttatásokat, hogyan tud irányítani egy országot.

Az Országgyűlés könyvelőit Herényi Károly mellett Korózs Lajos is nagyon félti, szerinte megbolondulnának, ha költségszámlákat kellene könyvelniük. A politikus azt mondta: ő igazából egy korábbi, Toller László által kitalált javaslattal ért egyet, amely szerint helyettes államtitkári - a javaslat megszületésekor még volt ilyen minisztériumi poszt - szintre kellene emelni a képviselők fizetését, és azután minden adót és járulékot meg kellene fizetni. Vita azonban erről az ötletről is csak elméleti síkon folyhat, módosító javaslatot ugyanis Korózs Lajos sem készített.

(Korózs Lajos államtitkár országgyűlési képviselőként az októberi adatok szerint bruttó 231 900 forintos tiszteletdíjat vesz fel.)