Infostart.hu
eur:
355.66
usd:
308.43
bux:
133993.81
2026. június 11. csütörtök Barnabás

Gyurcsány: 2009-től vissza kell térni a reformpolitikához

Gyurcsány Ferenc szerint 2009-től vissza kell térni a reformpolitikához, de úgy, hogy figyelembe veszik a 2006 és 2008 közötti időszak tanulságait, és nem elkövetik még egyszer ugyanazokat a hibákat; a miniszterelnök erről a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában beszélt szerdán.

A kormányfő elmondta, hogy december 15-ig a jövő évi költségvetés elfogadására koncentrál, utána azonban azon dolgozik majd, hogy meglegyen a szélesebb társadalmi támogatás és egyezség a reformok második hullámához, mert a változások csak akkor lehetnek sikeresek, ha az ország érti és támogatja azokat.

Gyurcsány Ferenc megfogalmazása szerint neki és Orbán Viktornak nem azzal kell foglalkoznia, hogy egymással küzdenek, mert nem ez a lényeges, hanem az, hogy fontos ügyekben - például az önkormányzatok, az adó vagy a foglalkoztatás kérdéseiben - együtt mozduljanak.

A miniszterelnök úgy vélte: ha 2006 és 2008 között nem kellett volna ennyit küzdeni a reformpolitikáért, és nem kezdeményeznek népszavazást a reformok ellen, akkor most előrébb tartanánk, erősebb lenne az ország.

Hangsúlyozta, hogy a nagy ügyekben kormányokon átívelő összefogásra van szükség, amelyre a következő időszakban ismételten erőfeszítést tesz. Mást sem teszek nyár vége óta, mert az országnak szüksége van felelős ellenzékre, akik messzebbre látnak, mint a következő közvélemény-kutatás vagy országgyűlési választás - tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc az euró bevezetésével kapcsolatos kérdésre azt válaszolta: a kormány és az ellenzék között egyetértésre van szükség abban, mit kell tenni azért, hogy a következő évtized elején ez megtörténhessen.

Egyetértés kell például abban, hogy folyamatosan, éveken keresztül alacsony maradjon a hiány, de ezért most kedden is küzdeni kellett a parlamentben - jegyezte meg.

A közszféra 13. havi fizetéséről és a 13. havi nyugdíjról azt mondta, "végtelenül utálja", hogy nem tudnak jobb ajánlatot tenni, de ebben a helyzetben felelőtlen magatartás a jövőre vonatkozóan ígéretet tenni.

Gyurcsány Ferenc a köztársasági elnök által létrehozott Bölcsek Tanácsával kapcsolatban úgy fogalmazott: ha ironizálni akarna, azt mondaná, "nem tudja, hogy az állam így működik-e", de nagyon jó dolognak tartja, hogy Sólyom László is kér szakmai véleményt neves szakemberektől. A kormányfő szerint azonban nincs arra fél év, hogy csak tanulmányok készüljenek, mert a világ gyorsabb ennél.

Címlapról ajánljuk
„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató Magyar Péterrel

„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató Magyar Péterrel

Milliárdok indulnak a kórházi klímaügy rendezésére, átvilágítják a 100 milliárdos mohácsi Duna-híd ügyét, számokra támaszkodva csökkentik a beruházás értékét. Dekriminalizálják a kriptózást, az uniós pénzek hazahozatalához szükséges 27 szupermérföldkövet pedig rövidesen teljesítik. A vagyonadónál a 2025 végi állapot számít majd Magyar Péter miniszterelnök javaslata szerint. Néhány ügyben a Kormány.hu-n társadalmi konzultáció jön.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Magyar Péter megszólalt a vendégmunkások ügyében

Magyar Péter megszólalt a vendégmunkások ügyében

A Master Good Csoport 350 milliárd forintos beruházása kerülhet veszélybe a vendégmunkásokat érintő szigorítások miatt – figyelmeztetett Bárány László ügyvezető igazgató, aki szerint a mintegy 3000 új dolgozót igénylő fejlesztéshez nem áll rendelkezésre elegendő hazai munkaerő. Magyar Péter miniszterelnök élesen bírálta a vállalat álláspontját, arra hivatkozva, hogy a cég jelentős állami támogatásokat kapott magyar munkahelyek létrehozására, miközben az alacsony bérek miatt nem tud elegendő hazai munkavállalót vonzani. A kormányfő szerint a 25,5 milliárd forintos adózott eredményt elérő vállalatnak a nyereségéből kellene bérfejlesztést finanszíroznia. Az ügy rávilágít a hazai munkaerőhiány kezelésének alapvető dilemmájára: a külföldi dolgozók bevonása vagy a magasabb bérek jelentik-e a megoldást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×