Magyarország lakossága folyamatosan csökken, ezzel együtt pedig egyre nő az idősek aránya. A folyamat nem egyedi, szinte egész Európát aggasztja a kérdés, ezért azzal már az unió statisztikai hivatala és az Európai Bizottság is sokat foglalkozott. Megállapításaik szerint 2050-re a jelenlegi viszonyokhoz képest kétszeresére emelkedik az eltartott idősek aránya.

Magyarországnak még ennél is kedvezőtlenebb változásokra kell felkészülnie - mondta az InfoRádióban az Európai Társadalmi Jelentés 2008 című kötet demográfiai fejezetének egyik szerzője. Gábos András rámutatott: nálunk jelenleg csak azért nem éri el a nyugat-európai szintet az idősek aránya a társadalomban, mert a halandósági mutatóink rosszabbak, azaz kevesebben élnek meg magasabb kort.

Járulék- vagy áfaemelés?

Hamarosan azonban itt is két dolgozó embernek kell majd egy időst eltartania, nem is beszélve a gyermekekről vagy a munkanélküliekről. Mindez megkérdőjelezi az egészségügyi és a nyugdíjrendszer jelenlegi finanszírozásának fenntarthatóságát. Gábos András szerint a felnövekvő generációknak emiatt egyre magasabb adó- és járulékterhekkel kell szembenézniük.

Hogy pontosan mennyivel, azzal kapcsolatban már több előrejelzés is készült. Az elkövetkezendő 30 évben országonként eltérően a jövedelmek 23-35 százalékára is emelkedhet az egészségügyi járulék mértéke, ez Magyarországon jelenleg 14 százalék.

A Tárki számításai szerint nálunk a rendszer finanszírozásához három évtized múlva 28 százalékos járulékokra lenne szükség. Jávor András, a Tárki Egészség Tudásközpontjának vezetője azonban nem a járulékokat, hanem a fogyasztási típusú adókat, elsősorban az áfát és a jövedéki adót emelné.

Mint mondta, sokan nem fizetnek járulékot, mert nincs bejelentett jövedelmük, vagy legfeljebb minimálbért jelentenek be, azonban ők is fogyasztanak. Hozzátette: például Franciaországban az áfabevételek 22 százalékát már most is az egészségügyre fordítják, és már Brüsszel is komolyan foglalkozik ezzel a lehetőséggel.

Hogyan növelhető a születésszám?

A népességszám csökkenésének és a társadalom elöregedésének van egy másik vetülete is: felmerül a kérdés, hogyan növelhető a születések száma. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézete ennek kapcsán legutóbb azt vizsgálta: az egyes társadalmi rétegek hogyan tudják megvalósítani gyermekvállalási terveiket.

Kiderült, hogy ebből a szempontból a legrosszabb helyzetben a középiskolai végzettséggel rendelkező nők vannak. Õk kénytelenek egyre későbbre tolni a gyermekvállalást - elsősorban anyagi és elhelyezkedési problémák miatt - és feladni eredeti vágyaikat, azaz kevesebb gyermeket szülni a tervezettnél - mondta Spéder Zsolt, az intézet igazgatója.

A szakember rámutatott: a gyes vagy a gyed fenntartása Magyarországon nagy előny, Nyugat-Európa több pontján most próbálnak valami hasonló rendszert kiépíteni. Lemaradásban vagyunk azonban a gyermeket vállaló nők munkaerőpiacra való visszavezetésében vagy a gyermekellátások terén, a bölcsődék, óvodák fenntartásában.