A közelmúltban kétszer is beomlott az M6-os autópálya egyik készülő alagútja, ám máig többen vitatják, hogy szükség van-e egyáltalán a Geresdi-dombságban négy pár alagútra és az azokat összekötő völgyhidakra.

A Heti Válasz azt írja: a legmélyebb alagútszakasz is csupán 20 méterrel húzódik a felszín alatt, de ezt is csak úgy sikerült "elérni", hogy az autópálya nyomvonalát belevezették egy 225 méteres domb kellős közepébe, megtörve a pálya ívét, amely egyébként épp a domb lábánál futna.

A hetilap által megszólaltatott Pósta Zoltán, a közlekedési tárca volt főosztályvezetője szerint Nyugat-Európában csak gazdagabb városok engedhetik meg maguknak, hogy kéregalagutat építsenek, nyílt pályán ilyen sehol nem fordul elő. A szakértő épp azért mondott fel tavaly, mert nem akarta nevét adni a pénzpazarláshoz. Szerinte ugyanis ötvenmilliárdot lehetne spórolni egy másik nyomvonallal, alagutak nélkül.

Ráadásul az épülő autópálya csupán öt perc időnyereséget jelent Szekszárd és Pécs között a 6-os úthoz képest, mivel ez utóbbi 60 kilométer hosszú, az épülő autópálya ezen szakasza azonban majdnem 90, ráadásul az alagutakban és a völgyhidakon 90 kilométer per órás sebességkorlátozás is lesz.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a többi között egy EU-szabványra hivatkozva utasította vissza az olcsóbb tervet, amely szerint adott száz méteres szakaszon nem lehet nagyobb az emelkedés 7 méternél. A terv szerint ugyanis ez helyenként 8 méteres lett volna. Ellenérv volt még, hogy természetvédelmi területeken halad át az autópálya, ám a Heti Válasz cikke szerint csak szeméttelep, szántó, és kukoricás található a nyomvonalon.

Akárhogy is, a nemrég történt két beomlás a kivitelezést is hátráltatja, bár a Heti Válasznak a kivitelező Strabag egyik illetékese azt mondta: tartani fogják a 2010. márciusi határidőt. A Figyelő cikke szerint azonban szakmai körökben úgy vélik, már az építkezés megkezdésekor féléves késésben voltak a kivitelezők, és a júliusi alagútomlások miatt legalább még egyszer ennyivel lehet számolni.