A Budapesti Nyomozó Ügyészség múlt pénteken elutasította Kerék Csaba, a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottjának hamis vád miatt tett feljelentését.

Korábban vádbeszédében az ügyész tucatnyi vádlottra kért letöltendő szabadságvesztést és összesen több mint 2,3 milliárdos vagyonelkobzást.

Letöltendő szabadságvesztést kért az ügyész többek között Kulcsár Attilának, Kerék Csabának, a Britton cégcsoport volt magyarországi vezetőjének, Rejtő E. Tibornak, a K and H Bank volt vezérigazgatójának, Garamszegi Gábornak, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesének, Bitvai Miklósnak, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatójának és Forró Tamás újságírónak.

Kulcsár Attila ügyvédje korábban védőbeszédében azt kérte, hogy a bíróság védence esetében a vádbeli minősített sikkasztás 5-10 évig terjedő büntetési tétele helyett a büntető törvénykönyv enyhítő szakaszának megfelelően csupán a 2-8 évig terjedő büntetési tételt alkalmazza. Továbbá tekintsen el a vagyonelkobzástól, miután Kulcsár teljes vagyona zár alatt van a polgári jogi igények kielégítésére.

Az eljárás során Kulcsár Attila magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K and H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül felhasználják. Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket, védőik pedig felmentést kértek.

Az ügyészség nyolcmilliárd forintot meghaladó kárról beszélt az egyik korábbi tárgyaláson, a K and H Equities sértetti képviselője is ekkora polgári jogi igényt tartott fenn. A különböző eljárások adatai szerint jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek során eddig 11 milliárdot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés jelenleg is függőben van, az összes veszteség megközelítheti a 46 milliárdot.

A fél évtizede, 2003 nyarán kirobbant brókerbotrány ügyében három éve emelt vádat az ügyészség, 1998 és 2003 között elkövetett több milliárdos sikkasztás, pénzmosás, okirat-hamisítás, bűnpártolás és más bűncselekmények miatt. Az elsőfokú büntetőper 2005-ben kezdődött el a Fővárosi Bíróságon. Fellebbezések esetén az ügy az ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.