Az ellenzéki párt számításai szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök múlt csütörtöki magánrepülős szarajevói utazásának költségeit is a felére lehetett volna csökkenteni.

Ugyancsak a lapban olvasható, hogy ma az érdekvédők szerint tíz év kell ahhoz, hogy elérjük az uniós átlagkeresetek alsó szintjét. Persze előbb még a jövő évi bérekről is meg kellene állapodni, amivel kapcsolatban a munkáltatók szerint nem lehet nagy álmokat kergetni. Abban viszont a szakszervezetek és a munkaadók is egyetértenek: gazdaságpolitikai fordulatra, a bérterhek csökkentésére, munkahelyteremtésre van szükség, hogy esély legyen a bérfelzárkóztatásra. A cikk emlékeztet: 2002-ben az egyik legfontosabb ígéret és remény volt az uniós bérfelzárkóztatás, ami, ha nem valósul meg - vélték akkor a szakszervezetek -, a magyar munkavállalók másodrendű tagjai lehetnek az EU-nak.

Bár a Fidesz folyamatosan és hangsúlyosan szociális krízisről beszél, ezt sem a gazdasági, sem a társadalomtudományi adatok nem támasztják alá - írja a Népszabadság. A lap által megkérdezett szakértők nem tudtak biztos kapaszkodókat adni a válság jelenlétének felismeréséhez, a közhangulat viszont valóban lesújtó. A cikk szerint az ellenzék válságretorikája inkább a kormány elutasítottságát lovagolja meg, mintsem a valóságot írja le. A megszorítás kaotikus kormányzati kommunikációja mintegy megágyazott a Fidesz harsogó katasztrófaretorikájának.

Becslések szerint a nemzeti termék ötöde köthető a feketegazdasághoz - olvasható a lap egy másik cikkében. A milliárdos befektetési és adócsalások a nyomozó hatóságok munkájának szinte mindennapjait kitöltik. Évente 410-430 ezer bűncselekmény jegyeznek fel a bűnügyi statisztikák, ezek 3-4 százaléka gazdasági bűncselekmény. Ha hozzájuk számoljuk még a gazdálkodással összefüggő vagyon elleni bűncselekményeket, valamint a korrupciós eseteket, évente 45-65 ezer bűncselekményről lehet szó. Az okozott kár százmilliárdos nagyságú, nagy része soha nem térül meg. Sokkal több munkára, bonyolultabb nyomozásra volna szükség a bűncselekménnyel szerzett vagyonok felkutatására, mint amennyi a tett bizonyításához és a tettesek felderítéséhez szükséges.

Fogyatkozik a napilapokban az apróhirdetés, pedig a kiadók számos ötlettel igyekeznek megtartani ezt az egykor fontos szolgáltatást, amely mára egyre inkább a szakosított kiadványok, illetve az internet felé tart - írja a Napi Gazdaság. A nagy országos napilapoknál az elmúlt két évben gyorsult fel az apróhirdetésekből származó bevétel csökkenése, ahol meg tudtak tartani egy nem túl magas arányt, ott is meg kellett dolgozni érte. Vidéken nagyok a különbségek: alapvetően az érintett térség gazdaságától függ, mekkora szelet jut az apróknak a reklámtortából, de segít az is, ha egy csoporton belül "rendes" napilapok és reklámújságok is vannak - utóbbiak sok háztartásban jelentik az egyedüli sajtóterméket.

Egyre gyakrabban és mind nagyobb mértékben költik előre fizetésüket a hazai háztartások - derül ki a Világgazdaság által megkérdezett bankok nyilatkozataiból. A fokozódó eladósodás jelei látszanak a statisztikai adatokon is: ez év márciusában 322,9 milliárd forinttal "ment mínuszba" a lakosság, ez 40 százalékkal több számlaadósság, mint egy évvel korábban volt. Különösen a szegényebb jövedelmű ügyfeleknek jön jól a túllépés lehetősége. Bár a bankok szerint az igénylők között magasabb és alacsonyabb jövedelműek is akadnak, többen arról számoltak be, hogy az utóbbiak sokkal gyakrabban és nagyobb mértékben szorulnak rá a kölcsönre.