A Stroke című orvosi szaklap májusi számában közzétett jelentés felhívja a figyelmet arra, mennyire fontos a páciensek életminősége szempontjából a munkába való visszatérés.

Nick Glozier, az sydney-i The George Institute munkatársa és kutatócsoportja 1429, első alkalommal szélütésen átesett beteg munkába való visszatérésének esélyeit elemezte. Összesen 279, átlagosan 55 éves páciens állt fizetett alkalmazásban szélütése idején. Hat hónap elteltével közülük 210-en voltak életben, és mintegy felük tért vissza munkájához.

Várható módon a szélütés súlyossága arányban állt a munkába való visszatérés kisebb esélyével. A páciensek 86 százaléka, akik még kórházban feküdtek az 1 hónapos értékelésnél, nem volt képes visszatérni munkájához. Azok 94 százaléka viszont, akik egy hónapon belül már otthon voltak, fél éven belül ismét munkába állt.

A kutatók azonban azt találták, hogy ettől függetlenül olyan pszichiátriai problémák, mint a szorongás, álmatlanság és a depresszió, szintén hatással vannak arra, hogy vissza tud-e térni a páciens a munkájához. Az egyhónapos értékelésnél ellenőrzött 155 ember közül 64 százaléknál találtak pszichiátriai tüneteket a munkába vissza nem térők, és csak 43 százaléknál az újra munkába állók között.

Glozier és munkatársai megállapítják, hogy a szélütést követő, potenciálisan kezelhető problémák, mint a szorongás és a depresszió, fontos jelzői a páciens gyógyulási esélyének. Ezen tényezők korai felismerése és kezelése elősegítheti a korábbi munkába állást, állapítják meg.