Az Európai Unió rosszallással fogadná az internet-szolgáltatásra kivetendő kulturális járulék bevezetését, ugyanakkor elismerné, hogy Magyarországnak joga van a kulturális területen olyan adókat bevezetni, amilyet gondol - mondta az InfoRádiónak a BruxInfo elemzője.

Gyévai Zoltán kifejtette: brüsszeli illetékesek felhívják a figyelmet arra, hogy az internetadó szembe menne több uniós programmal, így a lisszaboni programmal is, amelynek a munkahelyteremtés és a növekedés elősegítése a két prioritása.

Jogilag nem ütközne uniós szabályba a bevezetése, de az Európai Bizottság azt már kinyilvánította, hogy nem tisztességes, ha a szolgáltatókat kétszer adóztatnak - emelte ki az elemző.

Gyévai Zoltán hangsúlyozta: fennáll a veszélye annak, hogy az internetadó elriasztja az embereket a világháló használatától, miközben Magyarország uniós összehasonlításban sem áll jól ebből a szempontból. Magyarországon a háztartások 38 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel, miközben az EU-s országok átlaga 54 százalék - tette hozzá.

Brüsszel üzenete az: Magyarországnak el kell dönteni, hogy a leszakadókhoz akar csatlakozni, vagy azokhoz, akik úgy gondolják, hogy az ország számára is előnyös, ha a lakosság jobban tud élni az információs technológiák adta lehetőségekkel - emelte ki a BruxInfo elemzője.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium javaslata szerint valamennyi internet-szolgáltatás árbevétele után 0,8 százalék kulturális járulékot kellene fizetniük a szolgáltatóknak. A pénzt a Nemzeti Kulturális Alap kapná.

A tervezett intézkedést több szakmai szervezet elutasítja. Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete és nyolc másik érdekképviselet azt állítja, hogy az internet-szolgáltatásra kivetendő kulturális járulék bevezetése elhibázott, egy olyan lépés, amely minden meghirdetett hazai és uniós programmal ellentétes. A Fidesz is felszólította a kormányt, hogy vonja vissza az internetadó bevezetésének tervét.