A világ az utóbbi évtizedekben hajlamos volt alábecsülni az agrárkérdést, most pedig kénytelen szembesülni azzal, hogy az élelmiszer mindig stratégiai jelentőségű cikk lesz, nemcsak anyagi, hanem ökológiai és szociokulturális értelemben is - mondta az InfoRádiónak Bogár László közgazdász.
Az egyetemi tanár hozzátette: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a globális piaci szerveződés logikájával ezt a kérdést nem lehet megoldani, sőt, ez a probléma legfőbb okozója.
Számos felmérés bizonyította, hogy a hústermelés a globális nagyüzemek Brazíliában alkalmazott módszerével - az őserdők felégetésével, így a vízrendszerek tönkretételével - egy hektárra esően sokkal drágábban sokkal kevesebb állati fehérjét képes előállítani, mint a tradicionális indián kultúrák - magyarázta a közgazdász.
Vissza kell térni a tradicionális kisközösségi termelésre, és annak különböző, belső szerveződési formáira - fűzte hozzá Bogár László.
A szakértő megjegyezte: Indiában és Kínában, a két legsikeresebben globalokapitalizálódó országban kialakult egy több százmilliós középréteg, amely hatalmas étvággyal veti rá magát a nyugati fogyasztási cikkekre. Óriási többletkereslet alakult ki a világban, ami felhajtja az árakat, és a környezetpusztítás egészen új dimenzióit hozza magával.
Ha ez a rendszer fennmarad, azokban az országokban, ahol eddig is számos társadalmi probléma, polgárháború alakult ki, minden eddiginél súlyosabb konfliktusokra lehet számítani - mondta a közgazdász.
Hanganyag: Torda Júlia