A tárca vezetője kifejtette, az egyik jogszabály értelmében azt az elvet kívánják érvényesíteni, hogy az ellátások egy részénél ne az intézmény kapja a finanszírozást, hanem a biztosított beteg kapjon hozzájárulást az ellátásához. Ez azt jelenti, hogy a beteg dönthet, az ellátást hol veszi igénybe és a társadalombiztosítási támogatást oda vinné magával.

A tervezet értelmében az egészségbiztosítás által nyújtott támogatás annak az összegnek a 70 százaléka, amelyet az adott ellátásért a társadalombiztosítás fizet a közfinanszírozott szolgáltatónak.

A miniszter elmondta, a javaslat nem növeli a tb kiadásait, s adott esetben még megtakarítást is eredményezhet. Előnyeként említette még, hogy ezáltal kiszűrhetők lennének a hamis elszámolások, a számlaadási fegyelem erősítése pedig hozzájárulhat a gazdaság fehérítéséhez.

A másik jogszabály-tervezett a miniszter a hálapénz elleni újabb lépésként aposztrofálta.

Közölte, a jelenlegi szabályozás szerint, ha a beteg a kórházban megválasztja orvosát, s ezzel eltér az intézmény működési rendjétől, akkor az ellátásért fizetett tb-támogatás 30 százalékát (legfeljebb 100 ezer forintot) a beteg, 70 százalékot az OEP fizeti.

A munka nem áll le a tárcánál

Az elkészült jogszabály viszont azt javasolja, hogy orvosválasztás esetén a beteg továbbra is annak az összegnek a 30 százalékát fizesse részleges térítési díjként, amit az adott ellátásért az egészségbiztosító megtérít, de az OEP a szolgáltatónak nem az ellátás díjának 70, hanem 100 százalékát fizetné.

A jogszabály azt is rögzíti, hogy a térítési díjból származó bevétel kétharmada a közreműködő dolgozókat, egyharmada pedig a kórházat illesse. A miniszter szerint ez a többletbevétel érdekeltté teszi az intézmény vezetését abban, hogy az orvosválasztásért fizetett hálapénzt legális fizetéssé alakítsa.

Horváth Ágnes elmondta azt is, mind a két javaslat élvezi az SZDSZ támogatását, s arról korábban az MSZP elnöksége is pozitívan nyilatkozott. Közlése szerint az első javaslatot a kormányfő is bizalmáról biztosította.

A munka folyik a tárcánál, nem állhat meg. A minisztérium döntés-előkészítő anyagokat állít össze, amelyekről majd az Országgyűlés határoz - mondta Horváth Ágnes azokra a kérdésekre, amelyek felidézték, hogy a kormányfő korábban azt kérte, ne hozzon már olyan döntéseket, amelyeknek hosszú távú hatásuk van.