A Népszabadság beszámol arról, hogy "Merre tovább?" címmel elkészült az új hajléktalanstratégia, amelynek középpontjában a hajléktalanná válás megelőzése áll, illetve annak elérése, hogy a már hajlék nélküli létbe szorultak visszailleszkedhessenek a társadalomba. A javaslat egyik sarkalatos pontja a preventív intézkedések sürgetése: a már létező lakhatási támogatások hatékonyabbá tétele, a jogcím nélküli lakásfoglalók, valamint az adósságspirálba került családok segítése. A stratégia a preventív intézkedések mellett a már meglevő intézményrendszer hatékonyságának növelését is célozza. Az év elejei hajléktalanszámlálás legnagyobb tanulsága ugyanis az volt, hogy a fővárosi hajléktalanok markáns része láthatatlan a rendszer számára.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy a Kulcsár Attila által fémjelzett brókerbotrány egyik gyanúsítottjának, Schöntal Henriknek is súlyos fokban korlátozott a beszámítási képessége - állapította meg Antal Albert és Füredi János igazságügyi elmeszakértő. A törvény szerint az ilyen állapotban lévő vádlott büntetése korlátlanul enyhíthető. Schöntal ellen milliárdos pénzmosás gyanújával adtak ki körözést a brókerbotrány kirobbanása után. Figyelemre méltó, hogy Schöntal Henrik és Tasnádi Péter védelmét ugyanaz az ügyvéd, Tuza Péter látja el (aki mellesleg E. Zsanett ügyvédje is). Az egyik igazságügyi elmeszakértő pedig azonos azzal, aki Tasnádinál is megállapította a beszámíthatatlanságot, bár ez utóbbit hivatalosan is vitatják.

Az Index szerint törvénytelen módon tartja titokban a BKV, hogy 2007-ben mire és mennyiért kért tanácsot különféle cégektől. A közlekedési cég tavaly több mint százmillió forintot fizetett ki tanácsokért az AAM Tanácsadói Zrt-nek, ám hiába minősülnek közérdekű adatnak a cég által készített dokumentumok, a BKV titokban tartja őket - állítja az Index.

A Népszabadság értesülései szerint a Déli Áramlat gázvezeték magyar szakaszáról szóló orosz-magyar kormányközi tárgyalások során felmerült annak a lehetősége, hogy a vezeték szakmai partnere magyar részről a Magyar Villamos Művek legyen. Azt a változatot, hogy a hazai szakasz majdani üzemeltetőjének résztulajdonosa ne a MOL, hanem az állami Magyar Fejlesztési Bank legyen, Moszkvában közel egy éve ismerik. A Népszabadság értesülései szerint a hónapok óta egyeztetett és most megvalósult tervekben már szerepelt szakmai partnerként az MVM neve. Igaz, ez végül is nem került be a szerződésbe, és az értesülést sem az MFB-nél, sem a Gazpromnál nem erősítették meg. A Népszabadság úgy tudja, az eddig kizárólag "áramszállításban" jártas társaságtól nem áll távol egy gázvezeték hozzáértő működtetése.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy a Magyar Posta Zrt vállalkozásba kívánja adni a 2000 lakosnál kisebb településeken működő, veszteséges postahelyeit. Az állami szolgáltató a Postapartner program részében a jelenlegi 2744 szolgáltatási helyből 1100-at kíván vállalkozókra bízni. A postás érdekvédelmi szervezetek szerint az elképzelés megvalósítása több ezer postai dolgozó kiszervezését jelentené, emellett tragikusan érintené a kistelepülések lakosságát is.

Az Indexen az olvasható, hogy Magyarországot különösen érzékenyen érinti az éghajlatváltozás: ami világviszonyalatban 1 Celsius-fokos emelkedés, az nálunk 1,5-2 fok lesz. Ennek következtében az éves csapadék átlagos mennyiségének csökkenése és a csapadékeloszlás átrendeződése, továbbá a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése várható. Ennek enyhítésére dolgozta ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, melyben három fő cselekvési irányt jelölnek ki. Először is az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátását csökkenteni kell. Másodszor, az éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatásai elleni védekezni kell, a zöld beruházásokat fel kell pörgetni. Végül a stratégia célul tűzi ki az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítását, és a klímatudatosság erősítését a teljes lakosság körében.

Gazdasági hírek

A Világgazdaság arról számol be, hogy egyre többen próbálnak adóügyileg kényes banki adatokat felajánlani a német hatóságoknak. Egy ismeretlen telefonáló azt jelezte a baden-württembergi adóhivatalnak, hogy harmincezer olyan svájci bankszámla adatai kerültek a birtokába, amely német befektetők adó-visszatartási manővereiről tanúskodik. Eközben továbbra sem lehet tudni, hogy a liechtensteini adóelkerülők februárban a német hatóságok kezébe került listáján vannak-e magyar nevek.

A Napi Gazdaság arról ír, hogy Terézváros kiszervezné a kerékbilincselésekkel kapcsolatos fel- és leszerelési munkákat. A tevékenységhez már ma is szervesen kapcsolódik a Centrum Parkoló Kft. A cég biztosítja ugyanis a bilincseléshez szükséges kerékbilincseket és autókat. A magánkézbe adás nem érinti a bírságolást, az továbbra is az önkormányzat felügyelete alatt zajlik majd. Vagyis az önkormányzat alkalmazottai lépnek fel a jogsértő cselekmények elkövetőivel szemben, szabják ki a helyszíni bírságokat és kezdeményezik a feljelentéseket.

A portfolio.hu arról ír, hogy Nyugat-Dunántúlon továbbra is a túlkínálat jellemzi az ingatlanpiacot. Itt az eladók gyakran az újságokból tájékozódva az eladási árak fölött kínálják lakásukat. Győrben a legkeresettebbnek a panel és kis téglalakások számítanak, szemben Szombathellyel, Zalaegerszeggel és Sopronnal, ahol inkább csak téglaépítésű egyedi fűtéses lakást szeretnének vásárolni az emberek. Ugyan akad néhány Ausztriából érkező, aki Magyarországon szeretne lakáshoz jutni, de a városok a határ közelsége ellenére sem igazán vonzzák a külföldi vásárlókat.