Már az Antall-kormány idején írtak a miniszterelnöki túlhatalomról, de 1990 óta a kormányfő szerepe és hatalma fokozatosan erősödött a politikai rendszeren és a kormányzaton belül is - mondta az InfoRádiónak Körösényi András politológus az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Friedrich Ebert Alapítvány konferenciája után.

Az ELTE tanára szerint erre utal a Miniszterelnöki Hivatal kiemelése a kormányzaton belül, az Orbán-kormány lépései, valamint a 2006 után hozott döntés a kormányzati rendszer átalakítására, amely formálisan is megvalósította, hogy a miniszterelnök a kormányon belül az első, a miniszterek a beosztottjai.

Körösényi András közölte: a konstruktív bizalmatlansági indítvány megszüntetése némileg csökkentené a kormányfői hatalom kiemelését.

Kifejtette: a hatalom túlzott centralizációjának szimbolikus eleme a konstruktív bizalmatlansági indítvány, ami a miniszterelnöki hatalmat stabilizálta 1990-től. Azért vezették be, mert attól tartottak, hogy sok párt jut be a parlamentbe, és instabil lesz a koalíció.

A politológus szerint ugyanakkor ezzel ellentétes irányú folyamat ment végbe, vagyis már nem állnak fent az indokok.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány a kormányfő parlamenttel szembeni stabilizálásnak intézménye, és egyben az államfő politikai mozgásterének további beszűkítését jelenti a hagyományos parlamentáris rendszerekhez képest - tette hozzá.