Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.99
bux:
132092.72
2026. május 27. szerda Hella

Rudi Zoltán úgy ment, hogy maradt

A március elsején még tévéelnökként általa létrehozott Stratégiatervezési és Kommunikációs Igazgatóságot irányítja a jövőben Rudi Zoltán. A 2004-től egészen keddig a Magyar Televízió elnökeként dolgozó szakembert a hétfőn alelnöknek általa kinevezett Medveczky Balázs kérte fel a posztra.

Továbbra is a Magyar Televízióban dolgozik Rudi Zoltán, a köztévé kedden távozott elnöke, aki a jövőben az általa március elsején létrehozott Stratégiatervezési és Kommunikációs Igazgatóságot irányítja.

A posztra a hétfőn alelnöknek általa kinevezett Medveczky Balázs kérte fel. "Az alelnök szerint az MTV alapvető érdeke, hogy Rudi Zoltán a közszolgálati televíziózásban szerzett 20 éves tudását és gyakorlatát, felsővezetői, köztük 4 éves elnöki tapasztalatát, és az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségében betöltött igazgatósági tagságát hasznosítsa a Magyar Televízió érdekében" - áll az MTV közleményében.

Rudi Zoltán egyébként elnökké választása előtt a közszolgálati televízió hírigazgatójaként dolgozott.

A stratégiatervezési és kommunikációs igazgatóság az MTV szervezeti és működési szabályzatának módosításáról szóló elnöki döntéssel, március 1-én jött létre; alapfeladata, hogy kidolgozza a közszolgálati médiavállalat fejlesztési terveit, továbbá az összehangolt intézményi és üzleti kommunikációs stratégiát.

Ugyancsak az új igazgatóság tevékenységi körébe tartozik az MTV nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése, köztük az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) júliusi budapesti közgyűlésének megszervezése

Az MTV-t felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnökségének kedd esti ülése után számolt be az MTI arról, hogy új poszt jött létre a köztévében; testületi tagok akkor még csak eshetőségként vetették fel, hogy az egyetlen alelnök a tisztéből épp távozó addigi felettesét ülteti a pozícióba.

Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×