A Föld Barátai Európa, a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat a Magyar Természetvédők Szövetségének közreműködésével összeállította a kelet-európai, az unió strukturális és kohéziós alapjaiból támogatott projektek feketelistáját.

A természetvédők által bírált 50 beruházás összesen 5000 milliárd forintba kerül - mondta az InfoRádióban Éger Ákos. A projektek közül hatot már jóváhagyott az Európai Bizottság, ezek építkezése már megkezdődött, sőt olyanok is vannak, amelyek már be is fejeződtek. A hat beruházás összesen 675 milliárd forintnak megfelelő összegbe került.

További 35 fejlesztésről még nem született uniós döntés, az országok fejlesztési terveiben azonban szerepelnek, összértékük 3600 milliárd forint. A 2004 óta csatlakozott tagállamok 1200 milliárd forint értékben terveznek 9 olyan, a természetvédők által feleslegesnek tartott beruházást, amelyek még a nemzeti fejlesztési tervekbe sem épültek be.

Gazdaságtalanok, nem hatékonyak és még jogszabályt is sértenek

És hogy mi ezekkel a probléma? Éger Ákos szerint az, hogy károsítják a környezetet, az emberi egészségre veszélyesek, és ellehetetleníti a környezetbarát megoldások alkalmazását.

Gyakran gazdasági szempontokat sem elégítenek ki, hiszen kevesebb költséggel, hatékonyabb projekttel is ki lehetne váltani azokat. Sőt, olyan fejlesztések is akadnak, amelyek természetvédelmi jogszabályokat sértenek.

A hazai vitatott beruházások között van a 4-es metró, amely Éger Ákos elmondása szerint több mint 30 éves tervek alapján készül, tehát korszerűtlen. Nem ad választ a főváros közlekedési problémáira, úgy kezdték el építeni, hogy finanszírozása teljesen bizonytalan volt, és a megfelelő hatástanulmányok sem előzték meg a fejlesztést.

A feketelista összeállítói bírálják a Budapestet elkerülő M0-ás körgyűrű Árpádföld és Csömör közötti szakaszát is, szerintük ugyanis egy ilyen nagy forgalmú utat nem lakott területen kellene elvezetni, ráadásul ezen a szakaszon, bár kicsit kintebb, megépül az M31-es is, azaz két út is épül, egyik feleslegesen.Szintén európai uniós forrásból valósul meg a Duna hajózhatóságának javítását célzó projekt, amely azonban Natura 2000 természetvédelmi védettség alatt álló területeket veszélyeztet. A magyar listán szerepel még a Kis-Balaton vízvédelmi rendszere, a győri Árkád bevásárlóközpont, valamint a várpalotai hulladékégető.

Lengyelországban van a legtöbb vitatott beruházás

Példák azonban külföldön is akadnak szép számmal. A Varsót Helsinkivel összekötő Via Baltica autópálya például - amely 126 milliárd forintnak megfelelő összegből épülne - a tervek szerint a Litván határ közelében legalább három Natura 2000 természetvédelmi területet érint majd.

Az Elbára, a csehországi Decin mellé tervezett és 35 milliárd forintnyi forrásból megépítendő gát pedig visszafordíthatatlan károkat okozna a folyó utolsó természetes szakaszán.

A szlovákiai Zsolnára 1000 milliárd forintnyi forrásból olyan hulladéklerakó épül, amely a lakóházaktól kevesebb, mint 300 méterre lesz.

A legtöbb vitatott beruházás, szám szerint 16 Lengyelországban valósult vagy valósul meg, Csehországban kilenc, Bulgáriában hét, Romániában és Szlovákiában három-három, Horvátországban kettő, Szlovéniában pedig egy.