Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én tartóztatták le szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának hamis vádjával, majd 25 évi, a Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítélték - mondta az InfoRádiónak a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Schmidt Mária hozzátette: ez olyan példátlan sérelme volt a parlamentáris demokráciának, amely után már nem lehetett tovább fenntartani a demokratikus látszatot.

Az Országgyűlés 2000-ben döntött arról, hogy Kovács Béla elhurcolásának napja lesz a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint nem volt nehéz elfogadtatni ezt a jogszabályt, hiszen a többség meg volt győződve arról, hogy a magyar társadalom részéről fontos gesztus megemlékezni úgy a kommunizmus, mind a holokauszt áldozatairól.

Ugyancsak lényeges - fogalmazott Schmidt Mária -, hogy a társadalom kifejezésre juttassa: fontosak számára a demokratikus értékek, és az, hogy a múltban történteket nem eltussolni, hanem kibeszélni kell.

Azok a szerencsések, akik már a szabad Magyarországra születtek, történelemként tekintenek a kommunista diktatúrára, ez jó is így - mondta a Terror Háza Múzeum igazgatója.

Az idősebbek feladata az, hogy megtanítsák nekik: a szabadságnak ára van, nagy dolog, hogy most egy demokratikus és szabad országban élhetünk. Azt is tudniuk kell: a magyar társadalom hatalmas áldozatokat hozott, hogy szabadságvágya beteljesülhessen - fűzte hozzá Schmidt Mária.