Hétfőn 0 órától folytatja határozatlan időre meghirdetett sztrájkját a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete. Gaskó István, az érdekképviselet elnöke az Inforádióban azt mondta: azért döntöttek a munkabeszüntetés folytatása mellett, mert a MÁV minden kompromisszumos javaslatot elutasított. A vasúttársaság továbbra is elfogadhatatlannak tartja a szakszervezet követeléseit. Nem született megállapodás az elégséges szolgáltatásról sem, így kiszámíthatatlan lesz a vonatok közlekedése. A MÁV-Start közölte: az érvényes vasúti bérleteket valamennyi Volán-társaság illetve a BKV bizonyos járatain is elfogadják.

A Fidesz elnöke szerint rendkívüli állapotok vannak az egészségügyben. Orbán Viktor azután beszélt erről, hogy Nagykanizsán, majd Zalaegerszegen tartott fórumot. Az ellenzéki politikus azt mondta: az egészségügyi dolgozók szerint a mai helyzetet átgondolatlan intézkedések, pénzkivonás, és zűrzavart eredményező ellenőrzések jellemzik. A volt miniszterelnök hangsúlyozta: az orvosok úgy érzik, hogy a gyógyításhoz szükséges források nem állnak rendelkezésükre, segítség helyett pedig csak fenyegetőzést kapnak.

Az SZDSZ szerint a Fidesz hazudik a népszavazási kampányban, arról pedig hallgat, miből pótolná a kieső bevételeket. Gusztos Péter, a liberális párt ügyvivője pécsi tájékoztatóján azt mondta: az ellenzéki párt azt próbálja elhitetni az emberekkel, hogy a szavazás szociális jellegű kérdésekről szól. Hangsúlyozta: a vizitdíj és a kórházi napidíj szimbolikus hozzájárulás, és annak mértéke senkit sem tart vissza az egészségügyi szolgáltatások igénybevételétől.

Mérsékelt növekedéssel zárta az elmúlt évet a magyarországi bankszektor - közölte a Magyar Bankszövetség elnöke. Erdei Tamás az InfoRádióban elmondta: a lakossági szektorban a fogyasztási hitelek és a személyi kölcsönök mennyisége kissé visszaesett. Hozzátette: a vállalati hitelezésben visszafogottabbá váltak az igények, a kis- és közepes vállalati szektorban pedig növekedtek a kockázatok.

Egyeztetést kezdeményez a buszjáratok megszüntetéséről és a HÉV-járatok ritkításáról Csepel polgármestere. Tóth Mihály a BKV, valamint a főváros vezetésével tárgyalna a tervezetről. A XXI. kerület vezetője hangsúlyozta: a Csepelen élőket nem érheti hátrány a tervezett változások miatt.

Várhatóan mintegy 3 ezren voksolnak majd a külképviseleteken a március 9-ei népszavazáson - közölte az Országos Választási Iroda. Az összesítés alapján 3009 választó jelezte, hogy külföldön kívánja leadni szavazatát. Legtöbben, mintegy 400-an Londonban voksolnak majd.

Romániában magyar nemzetiségű polgármesterekkel, megyei tanácselnökökkel és prefektusokkal találkozott kovásznai látogatásán az államfő. Traian Basescu a megbeszéléseken azt mondta: csak olyan közigazgatási alapú autonómiát, decentralizációt tart elképzelhetőnek, amely a román alkotmány keretein belül marad.

Európa számos városában tüntettek szerbek Koszovó egy héttel ezelőtt kikiáltott függetlensége ellen. Az etnikailag megosztott észak-koszovói Mitrovicában már 7. napja tartanak az utcai megmozdulások, Moszkvában pedig orosz és szerb vezetők a koszovói szerbek megmentéséért fohászkodtak a Péter és Pál templomban. Békés tüntetést tartottak Genfben, valamint Németország több városában. Bécsben a kezdetben békés demonstráció mintegy 500 résztvevője később garázdálkodni kezdett.

Cipruson a kommunista Demetrisz Krisztofiaszt választották az ország államfőjévé. A voksok csaknem 100 százalékának összesítése alapján a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkára, a parlament eddigi elnöke a szavazatok mintegy 53 és fél százalékát kapta meg. Ezzel ő Ciprus első kommunista államfője.

Az Egyesült Államokban független jelöltként ismét elindul az elnökválasztáson Ralph Nader. Az amerikai fogyasztóvédelem atyjaként emlegetett politikus az NBC televízióban azt mondta: a legtöbb amerikai a republikánus és a demokrata pártban is csalódott. Ralph Nader 2000-ben is indult az elnökválasztáson, és őt okolták azért, hogy Al Gore demokrata párti jelölt vesztett George Bush-sal szemben.

Kubában Fidel Castro fivérét, Raúlt választotta államfővé a havannai parlament. A kubai nemzetgyűlés azért ült össze, hogy döntsön a hónapok óta betegeskedő Fidel Castro utódjáról. Az eddigi államfő kedden jelentette be visszavonulását. A 81 éves politikus 19 hónappal ezelőtt, egy bélműtét után ideiglenesen már átadta az elnöki teendőket öccsének, Raúlnak. Fidel Castro 1959-ben lett a karibi ország miniszterelnöke, miután fegyverrel megdöntötték Fulgencio Batista rezsimjét. 1961-ben a Kubai Szocialista Forradalom Egységpártjának főtitkárává választották, amely 1965-ben felvette a Kubai Kommunista Párt nevet. Az Államtanács elnöki tisztét, vagyis az államfői posztot 1976-tól töltötte be Kubában.