Az elmúlt évszázadokban azt gondoltuk, hogy egyirányú összefüggés van a jólét és az egészség között egy országban: aki gazdag, az egészségesebb is - mondta az InfoRádiónak a Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézetének közgazdásza. David Bloom professzor hozzátette: legújabb kutatásaik azt mutatják, hogy ez a folyamat kétirányú.

"Ha az emberek gazdagabbak, akkor valóban jobban táplálkoznak, biztonságos vizet isznak, tisztálkodnak. Ugyanakkor abban az ország, ahol a lakosság egészségesebb,  jobban figyelnek a gyermekek védőoltásaira, az egészségesebben felnövő gyermekek több időt töltenek az oktatásban, a felnőttek kevesebb betegnapot vesznek ki, ez jobban vonzza a befektetőket, akik hoznak új technológiát, több állás keletkezik és termelékenyebb a munkaerő" - mondta a professzor.

David Bloom kiemelte: ha az emberek tovább élnek, akkor a vizsgálataink alapján többet is takarítanak meg, a megtakarításokat pedig befektetik, ami jó a gazdaságnak.

"Azt is megfigyeltük, hogy ha az emberek úgy gondolják, tovább fognak élni, akkor többet áldoznak kutatás-fejlesztésre. Ez mind tőkefelhalmozást hoz, és erősíti a gazdaságot" - hangsúlyozta.

"Az egészséges emberek több jövedelmet állítanak elő, még akkor is, ha a magasabb életkorúak szinte automatikusan többe kerülnek az egészségügynek" - közölte a Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézetének közgazdász professzora.

"Egészségközgazdászok számolták ki, hogy minden tíz év hosszabbodás a várható életkorban egy teljes százalékkal növeli az egy főre eső éves jövedelmet egy országban. A népesség egészségügyi adatai számítanak a makrogazdasági változások legjobb előrejelzőjének" - fejtette ki a professzora.

David Bloom szerint Magyarországon is túl kevés gyerek születik, öregszik a társadalom, ami nagyon meg fogja terhelni a gazdaságot. A legjobb, amit a magyar politikusok tehetnek, hogy befektetnek a gyerekekbe, a gyermekegészségügybe és az oktatásba - hangsúlyozta.

"A másik fontos terület a megelőzés. Ez állami feladat, mert az emberek maguktól nem nagyon helyezik előtérbe. Szívesebben adnak ki pénzt kezelésekre és gyógyszerekre, főleg, ha látják, hogy egy adott betegség fájdalommal és szenvedéssel fenyeget, de nem áldoznak pénzt úgy betegségekre, hogy nem biztosak abban, azokat elkapják. Ehhez előrelátás kell, és ez a kormányzat dolga. A megelőzés persze sok pénzbe kerül, de kiszámoltuk, hogy a legjobb befektetés, a legnagyobb gazdasági haszonnal jár és mindig olcsóbb a következményes bajok orvoslásánál" - mondta az InfoRádiónak a professzor.