Tizenhét volt szabadságharcos részesült a Szabad Magyarországért Emléklap elnevezésű kitüntetésben. Ez a kitüntetés azoknak adományozható, akik 1945 és 1956 között a független és demokratikus Magyarország megvalósításáért tevékenykedtek, és emiatt őket három, vagy több évi szabadságvesztésre, illetve halálra ítélték.

Az indoklásban elhangzott: a kitüntetettek a haza szabadságát és függetlenségét a saját személyes szabadságuknál is fontosabbnak tartották.

Utólag senki sem egyenesítheti ki saját nemzete vagy személyes története kacskaringóit, de tisztelheti azokat, aki az egyenes utat választották - fogalmazott köszöntőjében Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök felidézte, hogy az 1940-es évektől néhány vezető politikai és történelmi vaksága miatt Magyarország tévútra tévedt. 1945 után az új rend sokak szabadságának megfosztására és kevesek érdekére épült, de voltak, akik ezt nem tűrték el.

Önök és az önök tette példa, hogy nem kereshetünk kibúvókat, hanem tennünk kell a dolgunkat - fordult a kitüntetettekhez Gyurcsány Ferenc, azt ígérve, hogy a harmadik köztársaság vezetői és polgárai megtanulták a történelem leckéjét: egyetlen eszme sem indokolhatja a szabadság korlátozását.

Szabad Magyarországért Emléklapot kapott Benyák Nándor, néhai Dávid Márton, Fehér László, néha Fürjes Benke Viktor, Garai István, néhai Kálmán Antal, néhai Karácsony Károly, néhai Kiss András, Kis János, néhai Korcz László, Muhr György, Németh László, néhai Soltész Pál, Szentesi Béla, Szűcs Lajos, Fuchs Emil és Nádas Béla.