Az archetipikus történet közepén egy Lulu nevű nő áll, akit épp azzal a fogalommal lehetne jellemezni, amelyet Frank Wedekind adott drámájának: Pandora szelencéje - mondta az InfoRádiónak a német drámaíró darabjából készült előadás rendezője.

Lulu egy olyan nő, akinek titka van, egy nő, aki magányos, aki képtelen férfiak nélkül létezni, aki a párját, az igazit keresi - fogalmazott Forgács Péter.

Õrjítő Lulu jelenléte, szexusa, az önazonossága, és az, hogy nála egyre megy a gazdagság, a szegénység, a kövérség, a soványság, az öregség vagy a fiatalság - tette hozzá a rendező.

A férfiaknak Lulu titka kell, azt próbálják megszerezni, ám minél inkább igyekeznek hozzáférni, annál inkább lehúzza őket a nő által kavart örvény, míg végül belehalnak a kapcsolatba - mondta Forgács Péter, akinek hőse nem találhatja meg a párját.

Az, hogy a nő az életen és a halálon át keresi a boldogságot, kiszélesíti a darab jelentését: a társkeresésen túl arról szól, hogyan mehet rá egy élet a magány és társas élet között játszott játékra - véli a rendező.