Az Országgyűlés elnöke a magyarországi németek elüldözésének 60. évfordulójára szervezett nemzetközi konferencián úgy fogalmazott: "nekünk, politikusoknak az a kötelességünk, hogy a szégyenletes politikai döntésekért (...) elődeink helyett kimondjuk: bocsánat! (...) Soha többé!".

Szili Katalin fontosnak nevezte, hogy a megkövető szavak ugyanabban az épületben hangozzanak el, amelyben korábban a kirekesztő törvények születtek.

Sebeket begyógyítani csak úgy lehet, ha a rettenetet kibeszélhetjük magunkból, a felelősöket megnevezzük, az áldozatokat pedig megkövetjük - hangsúlyozta.

A házelnök szerint a magyarországi németek jogfosztása, vagyonelkobzása, hazájukból történő elűzése mára már semmiképp nem lehet tabutéma. Hozzátette: történészek kitartó munkája kellett ahhoz, hogy a magyar történelemnek ezt a fejezetét feldolgozzák.

A konferencián felolvasták az Európai Parlament elnökének Szili Katalinnak írt levelét, melyben Hans-Gert Pöttering azt hangoztatta: a saját hazához való jog az egyik alapvető emberi jog, és egyetlen hatalom sem űzhet el erőszakkal embereket a hazájukból.

Mint írta, az EU előtt az egyik legnagyobb kihívás a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek integrációjának elősegítése.

Az uniónak a tiszteleten, az egyenjogúságon és a diszkriminációmentességen kell alapulnia - szögezte le.

A német Bundestag elnöke a konferencián valamennyi német nevében köszönetet mondott a gesztusért, azért, hogy az évfordulón felszólalhat az Országházban.

Norbert Lammert szerint a jogfosztásról és kitelepítésről megemlékező konferencia a béke kultúráját erősíti, és egyúttal demonstráció a két nép közötti barátság mellett is, amely nélkül, mint mondta, ma nem lehetne sem egységes Európa, sem pedig egyesült Németország.

A német politikus ezzel arra utalt, hogy 1989 őszén Magyarország megnyitotta határait az NDK polgárai előtt, és ezzel meggyorsította a német egységhez vezető folyamatot.