Az államfő álláspontja szerint a Polgári törvénykönyv módosításáról szóló jogszabály több szempontból alkotmányellenes - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal.

"Az Országgyűlés a Polgári törvénykönyv módosításával a személyhez fűződő jogok sérelmének egy újabb tényállását vezeti be. A köztársasági elnök álláspontja szerint a törvény több szempontból alkotmányellenes, ezért azt nem írta alá, hanem megküldte az Alkotmánybíróságnak véleményezésre" - olvasható a hivatal közleményében.

Kiemelték: a törvény célja szerint közösségeket és nem konkrét személyeket kíván védeni. A jogszabály egy közösség lényegi jellemző vonásait sértő magatartás esetén a közösség minden tagjának személyiségi jogsérelmét állapítja meg.

Az államfő szerint ezzel ugyanazon, egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek tömegeit indíthatják, sőt erre jogvédő szervezetek is jogosultak.

"Több tízezer polgári per lehetősége, és az ezekben kiszabható kártérítések teljes összege olyan aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát, ami büntetőjogi szankciókat is meghaladó súlyú" - olvasható.

A köztársasági elnök szerint ez elrettent a demokratikus társadalomban szükséges, nem sértő vélemény-nyilvánítástól is, és akadályozza a szabad, érvelő közvélemény működését.

Az államfő indítványa szerint ellentétes a diszkrimináció tilalmával, hogy a kisebbségben nem lévő személyek nem részesülnek a törvény védelmében, noha lényeges személyiségi vonásaik épp oly méltóak a védelemre.

Sólyom László szerint kérdéses az is, hogy a törvény betűjéhez ragaszkodva az ország teljes lakosságához képest kell-e megállapítani, hogy ki tekinthető kisebbséghez tartozónak, vagy a törvény célját érvényesíteni próbálva, akár egy település lakosságához képest is.

Ez a bizonytalanság a jogállamisággal ellentétes - teszi hozzá.

Alkotmányellenes végül a köztársasági elnök szerint, hogy a törvény a közösség tagjai nevében keresetindítási jogot ad bármely jogvédő szervezet számára, mivel ez ellentétes a személyek perbeli önrendelkezési jogával - olvasható a hivatal közleményében.

A Polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítása értelmében a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és emberek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik.

Az ilyen sérelemmel szemben bárki felléphet, aki megszólítva érzi magát.