A Népszabadság a szabaddemokrata Szent-Iványi Istvánnal készített interjút, amiben az európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott: a tét nem az immár, hogy kié a hatalom, hanem hogy megmaradhat-e a demokrácia az országban. A magyar politikai elit saját magával, álproblémákkal van elfoglalva. A kisebbik kormányzópárt ügyvivője szerint a 2010-es országgyűlési választás nincs még veszve. Alapvetően a koalíciós párt megújulási esélyein múlik. Személyi és tartalmi megújulásra is szükség van. Szent-Iványi István hozzátette: "ha ez nem történik meg, megérdemeljük a sorsunkat". Úgy vélte, a Fidesz által kezdeményezett népszavazás a reformon érzékeny sebet ejthet, ha érvényes többség áll az ápolási és a vizitdíj eltörlése mellé, de alapjában nem rendítheti meg. A reform igazi értelme ugyanis a finanszírozás átalakítása. Politikailag persze okozhat kataklizmát a referendum, az ellenzék messzemenően elutasító magatartása miatt a légkör igen rossz, és a befektetők is félnek.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy szocialista politikusok egy része elégedetlen az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvénytervezettel, ezért az ellenzék mellett ők is módosító indítványokat nyújtanak be. Többen fontolgatják, hogy megpróbálnak fontos, például menedzsmentjogokat érintő pontokon is változtatni. Erről azonban nem egyeztek meg párttársaikkal. Az MSZP néhány képviselője azon is gondolkodik, hogy olyan módosítást nyújtanak be, amellyel az Országgyűlés hatáskörébe helyeznék a fejkvótaszámítás jogát. A jelenlegi változat szerint ugyanis ez - az úgynevezett fejkvótabizottság javaslata alapján - miniszteri hatáskör volna. A rendszer alapelvein - vegyes pénztár 51 százalékos állami és 49 százalékos magántulajdonnal - egyébként a nagyobbik kormányzópárt sem akar változtatni.

A NAPI Gazdaság a statisztikai hivatal adatait idézve azt írja, hogy a harmadik negyedévben, főként Budapesten, ismét pezsgett az új lakások piaca. Egyébként már egy évvel ezelőtt megállt az építési engedélyek számának csökkenése, és lassan emelkedő trend indult. A tervek 70-80 százalékából pedig előbb-utóbb lakások lesznek. A KSH új adatai azt jelzik tehát, hogy a lakosság a 2006 közepén kezdődött fiskális kiigazítás keresletmegszorító hatása ellenére egy évvel később újra lendületesebben vásárol új építésű lakásokat. A lakásprojekteket (is) finanszírozó bankok azonban a jövőre nézve borúsabb képet festenek. Akad, aki úgy véli: a gazdasági megszorító intézkedések kereslet-visszafogó hatásánál most jóval hangsúlyosabban jelentkezik a kivitelezési kockázat emelkedése. A hitelintézeteknél általában azt tartják, hogy a lakások "papírról" (az építkezés megkezdése előtti) értékesítése várhatóan erőteljesen és véglegesen visszaesik.

A Világgazdaság a jegybank statisztikáira hivatkozva jut arra a következtetésre, hogy ha nem következik be drámai változás a piacon, az idén újabb 1000 milliárd forinttal növekedhet a lakossági hitelek állománya, és a bővülés üteme hasonló lehet a tavalyihoz. Az MNB adatai alapján az első kilenc hónapban több mint 800 milliárd forinttal duzzadt a hazai háztartások tartozásainak állománya, egy év alatt pedig több mint ötödével bővült. A megtakarítási oldalon viszont korántsem rózsás a helyzet, a betétek állománya alig mozdult el az év elején mért szintről.

A portfolio.hu írásából megtudhatják, hogy Csehország a világ élvonalába került a Merrill Lynch globális private banking piaci felmérése szerint - legalábbis ami a legvagyonosabb banki ügyfélszegmens bővülését illeti. A kiemelkedő növekedés természetesen a nyugati privátbankok figyelmét sem kerülte el, így többek között az egyik legnagyobb, független privátbank, a Lombard Odier Darier Hentsch is Prágát választotta a közép-európai terjeszkedés kiindulópontjának. A piacon ugyanakkor még a magyarországi helyzethez hasonlóan a hazai kereskedelmi bankoké a domináns szerep, ráadásul a szolgáltatások bővítésével és helyzeti előnyüket kihasználva életképes konkurenciát jelenthetnek akár a tradicionális svájci és osztrák privátbankok számára is.