A miniszterelnök szerint a jövő év elején kezdődhet el az Európai Unió reformszerződésének ratifikálási folyamata a tagországokban. Gyurcsány Ferenc, miután a közösség állam- és kormányfői csütörtökön késő este jóváhagyták Lisszabonban a dokumentum pontos szövegét, azt mondta: az Országgyűlés várhatóan az elsők között, még tavasszal megvitatja és jóváhagyja a megállapodást. A megállapodás elfogadását az tette lehetővé, hogy teljesítették Olaszország, Lengyelország és Bulgária követeléseit. A reformszerződés egyebek mellett az uniós elnöki poszt létesítését, az eddiginél nagyobb befolyású külügyi főképviselői pozíció megteremtését és az alapjogok szerződésbe foglalását tartalmazza.

Elkezdte az aláírások gyűjtését a Fidesz és a KDNP a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló népszavazásokhoz. Korábban Orbán Viktor pártelnök azt mondta, hogy a Fidesz 48 óra alatt képes lesz összegyűjteni a szükséges 200 ezer aláírást - így vasárnap délutánig tarthat a gyűjtés. Tarlós István, a népszavazási kampány vezetője szerint elképzelhető, hogy a Fidesz október 23-ai nagygyűlésén, a kezdeményezés bejelentésének egyéves évfordulóján teszik majd közzé, összegyűjtötték a kellő számú aláírást. Közben Nyakó István, az MSZP szóvivője úgy nyilatkozott: népszavazással nem lehet kormányt buktatni, a reformok pedig az ország érdekében folytatódnak.

A Medián szerint számíthat a közvélemény támogatására a miniszterelnök hétpontos, a közélet megtisztítását célzó javaslatcsomagja. Az 1200 választópolgár személyes megkérdezésével készített felmérésből kiderül: az emberek a hét pont mindegyikét fontosnak ítélik, ugyanakkor a többség kételkedik a tervek megvalósíthatóságában. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet elemzése azt is megállapítja, hogy Gyurcsány Ferenc kezdeményezésének megítélése nem függ össze a pártpreferenciával. A politikai irányultság hatása a javaslatok realitásának megítélésében jelenik meg.

Öt szakszervezeti szövetség hirdetett demonstrációt november 10-ére az egészségbiztosítási rendszer átalakítása miatt. Az érdekképviseletek közlése szerint a tervezett változtatásokat munkavállaló- és társadalomellenesnek tartják. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke úgy vélte: a kormány részéről hiányzik a tájékoztatás, a tervezetből pedig a járulékfizetés kontrollja. Hozzátette: az új rendszer vagyoni alapú rétegződést okozhat a társadalomban. Az érdekképviseletek azt szeretnék elérni, hogy az egészségbiztosítás átalakításáról folytassanak társadalmi és szakmai vitát.

Szerencsen megkezdődött a szalmatüzelésű erőmű építése; a beruházás ellen korábban Tokaj polgármestere, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa valamint több civil szervezet is tiltakozott, és kifogásolta az erőmű felépítését Sólyom László köztársasági elnök is. A szerencsi erőművet kivitelező cég felügyelőbizottságának elnöke közölte: a munkálatok várhatóan 2009. október végére fejeződnek be. Berecz János azt mondta: a 40 milliárd forintból felépülő üzem környezetvédelmi beruházásként Magyarország legmodernebb biomassza erőműve lesz, és nem veszélyezteti sem a borvidéket, sem a világörökségi címet.

Három hónappal meghosszabbította a Szegedi Városi Bíróság a különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsított Zuschlag János előzetes letartóztatását. A január 21-ig tartó hosszabbítást a Bács-Kiskun megyei Főügyészség indítványozta. Közben a kormányszóvivő arról számolt be, hogy az ügyben Göncz Kinga külügyminiszter, az ifjúsági, szociális és családügyi tárca korábbi vezetője néhány hete tanúvallomást tett Kecskeméten. Daróczi Dávid hangsúlyozta: a politikus minden kérdésre válaszolt. Zuschlag Jánost és hét társát különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsítja a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

Szlovákiában támadás érte azt a nyitrai férfit, aki nyáron egy szlovák televíziónak azt nyilatkozta, hogy tudja, kik verték meg Malina Hedviget. Erről a magyar egyetemista ügyvédje számolt be részletek említése nélkül. Roman Kvasnica hozzátette: a férfit a legfőbb ügyészségen végre kihallgatták, de nem a lány megverése, hanem az ellene zajló ügyben. A Nyitrán tanuló Malina Hedviget - vallomása szerint - tavaly augusztusban verték meg, mert magyarul beszélt. A nyomozást a nyitrai rendőrség két hét után azzal zárta le, hogy a lányt senki sem támadta meg, a történetet maga találta ki, és ezzel félrevezette a hatóságot, amiért most is folyik vizsgálat ellene.

Pakisztánban a legfrissebb hírek szerint 133 halottja és több mint 500 sebesültje van a Karacsiban csütörtök este elkövetett pokolgépes merényleteknek. A támadások célpontja Benazir Bhutto korábbi kormányfő volt, de a politikus nem sérült meg. A merényletekért eddig senki nem vállalta a felelősséget.