"Itt minden elfecsérelt nap forintban is számítható, és közönségarányban is" - mondta Kovács Kálmán, aki szerint "nagy baj lenne", ha a kábelhálózatok terjedése "kiszorítaná" a piacról a digitális televíziózást.

Vári Péter szerint is "forintosítható" az elvesztegetett idő; a szakember megjegyezte, a digitális átállás stratégiájának véglegesítésével minden szereplő számára "kiszámítható lett a pálya".

A digitális átállásról rendezett kerekasztal-vitán Jánosi György (MSZP) azt emelte ki, ha a mostani 30-ról 20 százalékra csökken a be nem kábelezett háztarások aránya, akkor az "piaci értelemben is kétségessé teszi" a digitális multiplexek pályázatát.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, míg Nyugat-Európában "normális esetben" 7-8 év volt a tényleges előkészületek után a digitális korszakra való felkészülésre, addig Magyarország vállalásai alapján 2011 utolsó napján le kell állítani a ma működő analóg műsorszolgáltatást.

Rudi Zoltán, a Magyar Televízió (MTV) elnöke azt vetette fel, hogy míg ma a három földfelszíni frekvencia egyike a közszolgálaté, addig a digitális korban a rendelkezésre álló sávszélesség töredéke jut majd ezeknek a médiumoknak.

"Ezzel van a probléma" - mondta, úgy számszerűsítve a dolgot, hogy a multiplexek másodpercenkénti 200 megabites sávszélességéből alig 6 megabit jut e szektorra.

"Én még nem találkoztam olyan emberrel, aki megabit per szekundumot nézne a tévén" - jegyezte meg Deutsch-Für Tamás fideszes politikus, aki a két nagy országos kereskedelmi csatorna túlsúlyáról beszélt, kijelentve, hogy "ez nem egy tényleges versenyre épülő piac".

Az ellenzéki országgyűlési képviselő ezt azzal támasztotta alá, hogy az RTL Klub és a TV2 a nézettség 60 százalékát mondhatja magáénak, és a reklámbevételek 80 százalékát söpri be.

Róbert Ákos, az RTL Klub vezérigazgató-helyettese, aki saját csatornája nézettség-részesedését 25 százalékra tette, és ennél néhány százalékkal alacsonyabbra becsülte a TV2-ét, arról beszélt, e két adó és az MTV "a legnagyobb vesztesei lesznek az átállásnak".

Szerinte az a kérdés, miként tudnak válaszolni arra, hogy hirtelen megszűnik a frekvencia-szűkösség, és lesz 30-40 magyarul beszélő csatorna. Szerinte a megoldás a csatornacsaládok létrehozása, a kérdés csak az, hogy ezt megengedi-e, és ha igen, mennyiben a jogi szabályozás.

Mint megjegyezte, ha a két nagynézettségű kereskedelmi adó nem megy fel az első (legnagyobb lefedettségű, majd a közszolgálati adókat is sugárzó) digitális multiplexre, akkor "miért engedjen be bárki a lakásába egy dobozt, amin pont azt nem láthatja, amit akar".

Péntek Zoltán, a TV2 jogi igazgatója szerint ha lazítják a kereszttulajdonlás szabályait, akkor nem kellene arra kényszeríteni adókat, hogy "más módon" valósuljon meg a többcsatornás modell.

Kocsis Attila, a Viasat Hungária vezérigazgatója hangsúlyozta: a kereskedelmi csatornák versenyében harmadik helyen álló adójuk, a Viasat3 miatt "nem függetleníthető" a két vezető kereskedelmi televízió politikájától a stratégiájuk.

Szavai szerint van egy sikeres üzleti modelljük, "ha egy-két évig nem történik semmi sem, akkor sem dől össze a világ".