Németországban már készítettek számításokat arról, hogy mit jelentenének az egészségügy finanszírozásában a demográfiai változások - mondta az InfoRádióban a volt államtitkár.

A járulékfizetők köre ugyanis ott is szűkül, miközben a társadalom elöregedik, tehát egyre többen szorulnak kezelésre. Ott 30 éven belül a jelenlegi 14 százalékról 23-31 százalékra kellene növelni a társadalombiztosítási járulékokat.

Jávor András szerint épp ezért nem az a kérdés, hogy hány biztosító van a rendszerben, hanem az, hogy miből finanszírozzák az ellátást.

Szerinte a biztosítás típusú finanszírozást el kellene felejteni, és az adóalapút kellene előtérbe helyezni. Ennek több előnye is van: ha forgalmi adóból származnának a bevételek, az elérné a szürke- és a feketegazdaságban tevékenykedőket is, akik jelenleg nem fizetnek járulékot, vagy legalábbis nem a teljes jövedelmük után.

Az emberek itt is anyagi helyzetük, vagyis a fogyasztásuk függvényében járulnának hozzá a terhekhez. Aki pedig alkohollal vagy dohánytermékekkel roncsolja a szervezetét, az még több pénzzel is hozzájárulhatna, ha a teher a jövedéki adóba is beépülne.

A járulékcsökkentés emellett növeli a gazdaság teljesítményét is, amely fellendüléshez, így az állam bevételeinek növekedéséhez vezetne.

Mint mondta, ez a finanszírozási forma nem példa nélküli, Franciaországban az áfa egy részét már most is az egészségügy fenntartására fordítják.

A biztosítók megállapodnak majd egymással

Az egyetem egészségügyi menedzserképző központjának programvezetője szerint is tarthatatlan lesz hosszú távon az a finanszírozási modell, amelyet most próbál bevezetni a kormány.

Gaál Péter szerint hamarosan vagy teljesen a magánbiztosítók kezébe kerülnek a pénztárak, vagy az állam vásárolja vissza azok tulajdonrészesedését, mivel a javasolt modell életképtelen. Mint mondta, a most vázolt 51 százalékos állami és 49 százalékos magántulajdonhoz hasonló felállás a világon nincs, csak egy politikai alku szüleménye.

De a rendszer alapjaival is gond van, hiszen a társadalombiztosítás keretein belül nem működtethető olyan nyereségorientált biztosítás, amely arra ösztönözné a biztosítókat, hogy javítsák a betegellátást. Ennek egyik jele, hogy olyan jogosítványokat adnak a magántársaságoknak, amely a betegek jogait csorbítaná, például elveszne a szabad orvos- és intézményválasztás számukra. Pedig a legtöbb ember arra a kérdésre, hogy a biztosítóját vagy az orvosát választaná-e meg szívesebben, az utóbbit adná válaszként.

Hozzátette: egyelőre az sem látható világosan, hogy a járulékbevételeket hogyan osztódnának el a biztosítók között. Példaként a csípőprotézis beültetését hozta fel, amelynek költsége elérheti az egymillió forintot. Mivel egyetlen beteg után sem kap ekkora összeget a társaság, ezért nem lesz érdeke a várólisták csökkentése. Azaz a biztosítók megállapodnak majd egymással, és mindegyik beáll például arra, hogy egyaránt öt évig várakoztatja a betegeit.A Nemzeti Egészségügyi Tanács az egészségbiztosítási koncepció átdolgozását javasolja. A testület szerint támogatható, hogy megmarad a szolidaritás elve, a jövedelemalapú járulékfizetés, a biztosítottaknak járó egészségügyi ellátási csomag, valamint, hogy a védőoltások, a védőnői szolgálat és a mentés finanszírozása központi lesz, de a koncepcióból több fontos kérdés is hiányzik.

Így például homály fedi, ki és mi alapján határozza meg az ellátási csomagot, ki fizeti majd a nagy értékű beavatkozásokat, szervátültetéseket. Papp Zoltán, a tanács elnöke azt mondta: a tervezet több eleme is kifogásolható.

"Aggályos, hogy a beteg csak biztosítót választhat, orvost és intézményt nem, így a beteg viszonylag kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Probléma az is, hogy a megelőzésben a biztosítók nem lehetnek igazán érdekeltek, mert a betegek biztosítót válthatnak" - hívta fel a figyelmet a szakember.

Papp Zoltán kifejtette: a tulajdonos fenntartók anyagi lehetőségei nem növekednek a jövőben sem, ezért a szolgáltató egységeket nem tudják fejleszteni, így felmerül a kérdés, milyen módon fognak fejlesztéseket, beruházásokat a biztosítók véghezvinni.

A Nemzeti Egészségügyi Tanács elnöke szerint félő az is, hogy az ellátásra nem jut több pénz, sőt a konvergenciaprogram miatt elképzelhető: a közeljövőben még a jelenleginél is kevesebb forrás áll majd rendelkezésre.

A tárca egészségbiztosítási koncepcióját a héten tárgyalja a kormány, miközben a tervezet társadalmi vitája jelenleg is zajlik. A törvénytervezetet október végén nyújtják be az Országgyűlésnek.