Lovász László matematikus professzor kapta a Bolyai-díjat, a magyar tudományos élet legrangosabb civil alapítású elismerését.

A kitüntetést Sólyom László köztársasági elnök nyújtotta át a Vígszínházban. Az államfő az ünnepségen úgy fogalmazott: az új tudományos eredmények elérése érdekében nem szabadna takarékoskodni az iskolákon és a pedagógusokon.

Az ünnepségen felszólalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is. Lovász László az ELTE TTK Matematika Intézetének igazgatója, 1985 óta rendes tagja a Magyar Tudományos Akadémiának.

A Bolyai-díj alapítványt 1998-ban hozta létre Somody Imre üzletember és felesége, valamint Karsai Béla, a Karsai Holding Rt. elnöke és Lantos Csaba üzletember. Az 50 ezer euróval járó elismerést eddig három akadémikus - Freund Tamás agykutató, Roska Tamás elektronikai mérnök-kutató, illetve Bor Zsolt lézerfizikus - vehette át.

Kondorosi a rendteremtésről

A pártfinanszírozás, illetve a képviselői költségtérítés rendszerének átalakítását tartja elsődleges feladatának az "Új rend" kormányzati program összehangolásáért felelős kormánybiztos, aki hétfőn foglalja el hivatalát.

Kondorosi Ferenc azt mondta: a politikai osztálynak önmagán kell elkezdenie a rendteremtést.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az őszi parlamenti ülésszak kezdetén ismertette az "Új rend" tíz pontját.

Ebben szerepel a többi között az új pártfinanszírozási törvény, az új költségvetési szabályok megalkotása és a képviselői költségtérítések elszámolása.

Eseti bizottság a botrányok után

Az európai uniós pénzek elosztását felügyelő parlamenti eseti bizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi a fideszes Nógrádi Zoltán.

A képviselő úgy fogalmazott: a napokban a Hír Televízióban nyilvánosságra hozott felvétel arra utal, hogy szervezett módon alakultak pártpénzekké uniós források, és a látottak alapján nem egyedi esetről van szó.

Közben a szocialista Varjú László, aki tagja az eseti bizottságnak, úgy nyilatkozott: a testület összehívása alkalmat adna arra, hogy mindenki megismerhesse a tényeket, és ne csak hamis állítások lássanak napvilágot.

A 2005-ben rejtett kamerával készült videofelvételen Weiszenberger László, aki Zuschlag Jánossal együtt kiskunhalasi MSZP-s önkormányzati képviselő, arról beszél, hogyan juttattak uniós pénzekhez vállalkozókat az összeg bizonyos százalékáért. Az eset miatt az ügyészség már egy hete eljárást indított. Bartenstein javaslata az OMV-Mol fúzióra

Az osztrák gazdasági miniszter szerint úgynevezett blokkoló kisebbségi részesedést kellene vásárolnia a Molban a magyar kormánynak.

Martin Bartenstein a Financial Times Deutschland című lapnak azt mondta: Budapest ezzel biztosíthatná, hogy egy OMV-Mol egyesülés egyenlő partnerek közötti összeolvadásként valósuljon meg.

Közben újabb kisebbségi Mol-részvénytulajdonos jelentette be, hogy támogatja az osztrák OMV felvásárlási ajánlatát.

A Centaurus Capital befektetési cég igazgatója a magyar olajtársaság vezetőségéhez írt levelében hangsúlyozza: a javasolt 32 ezer forintos részvényenkénti ajánlat kedvező.

Randel Freeman arra kérte a cégvezetést, hogy álljon el minden olyan lépéstől, ami alááshatná az OMV-vel való kapcsolat szorosabbra fűzését.

Szombaton az OMV-ben és a Mol-ban egyaránt 5 százaléknál kisebb részesedéssel rendelkező Templeton Asset Management Ltd jelentette be, hogy támogatja a két cég egyesülését.

A Mol 20,2 százaléknyi részvényét birtokló osztrák OMV felvásárlási törekvését korábban a magyar cég menedzsmentje és a magyar kormány is ellenséges lépésnek nevezte.

Két hellyel lejjebb

Magyarország a márciusi eredményhez képest két helyet visszacsúszva a 43. a Euromoney gazdasági folyóirat által összeállított országkockázati listán.

A magyar gazdaság ugyanakkor a 185 ország rangsorának első negyedében található, a térségbeli európai uniós tagállamok között pedig - Szlovénia és a Cseh Köztársaság mögött - továbbra is a harmadik helyen áll.

Abbász a jövendő palesztin államról

Világos és pontos elképzelések megfogalmazását sürgette a palesztin elnök a jövendő palesztin állam státuszáról. Mahmúd Abbász Kairóban, miután Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel tárgyalt, azt mondta: a dokumentumnak vonatkoznia kell a palesztin állam és határai végső státuszára, Jeruzsálem és a zsidó telepek jövőjére, valamint a palesztin menekültek kérdésére.

Úgy vélte: a tervezetnek el kellene készülnie még a nemzetközi Közel-Kelet-értekezlet előtt, amelyet a tervek szerint novemberben tartanak az Egyesült Államokban.

A tálibok nem tágyalnak az elnökkel

Nem tárgyalnak a tálibok a kabuli kormánnyal a békéről, amíg az összes amerikai és NATO-erő el nem hagyja Afganisztánt.

Ezt Kari Juszuf Ahmadi, a lázadók egyik szóvivője közölte azután, hogy az afgán elnök ismét közvetlen béketárgyalásokra tett javaslatot. Hamid Karzai azt mondta: kész találkozni a vallási mozgalom vezetőjével, Omar mollával, és azt sem nevezte kizártnak, hogy a tálibok kormányzati pozíciókat kapnak, ha leteszik a fegyvert.