A pénzügyi tárca vezetője, miután a kormány elfogadta a 2008-as büdzsé tervezetét, közölte: a dokumentumban 4,5 százalékos infláció mellett 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, így eredményszemléletben 4,1 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal kalkulálnak.

Veres János hozzátette: a kormány a jövedelmek és a lakossági fogyasztás kismértékű növekedésére számít jövőre.

A pénzügyminiszter szólt arról is, hogy a jövőre tervezett adómódosítások a rendszer egyszerűsítését és egységesítését szolgálják. A szocialista politikus az úgynevezett kisadók összevonását nevezte az egyik leglényegesebb változásnak.

A vállalkozók nem örülnek

Nem ért egyet az úgynevezett kis adók tervezett összevonásával a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke.

Demján Sándor az InfoRádióban azt mondta: attól tartanak, hogy ha megszűnik az önálló innovációs vagy szakképzési járulék, akkor a befolyó pénzt nem az eredetileg kijelölt célra fordítják.

Az ügyvezető elnök szólt arról is, hogy a versenyképesség szintentartásához vagy növeléséhez mielőbbi adócsökkentésre lenne szükség, mert a jelenlegi terhelést nem bírják el a tisztességesen működő kis- és közepes vállalkozások.

Magyarország előbbre lépett

A Világbank szerint a térségben Magyarországon javult a legnagyobb mértékben az üzleti környezet. A szervezet éves jelentésében azt írta: az országban könnyebb lett a vállalatalapítás, 38 helyett 16 napra rövidült a cégindításhoz szükséges idő, és annak költségei is csökkentek.

Felgyorsult a tulajdonjog nyilvántartási eljárása, a vállalkozások megszüntetésére vonatkozó rendelet pedig növelte a hitelezők biztonságát.

A Világbank által megfogalmazott kifogásokat, amelyek szerint még mindig magasak az adók és túlzottak az adminisztrációs terhek, Kóka János gazdasági miniszter is elismerte, és közölte: a kormány évente 100 milliárd forinttal akarja csökkenteni az adminisztrációs terheket.

A Doing Business 2008 című jelentésben 10 mutató alapján értékelték 178 gazdaságban a cégek üzleti környezetét befolyásoló tényezőket. Magyarország a tavalyi 66.-ról a 45. helyre került.

A MAGOSZ elégedetlen

Elégtelennek tartja a nyári aszály miatt hozott kormányzati intézkedéseket a MAGOSZ igazgatója.

Budai Gyula azután beszélt erről, hogy az agrártárca vezetője Magyarország teljes területére vis maiornak nyilvánította az idei nyári aszályt, és így a gazdálkodók most előzetes bejelentés nélkül nyújthatják be a kárenyhítő juttatás iránti igényüket.

A MAGOSZ igazgatója azt mondta: mindössze 400 ezer hektár szántó után jár majd a kárenyhítés, ami kevesebb mint 10 százaléka a Magyarországon lévő szántóterületnek.

Az idei aszálykár értéke a termelők szerint országosan elérheti a 150 milliárd forintot; az agrártárca túlzónak tartja az összeget.

MOL: Brüsszel figyel

Kiemelt figyelemmel kíséri az osztrák OMV olajtársaság MOL-felvásárlási próbálkozását az Európai Bizottság. A testület belső piacért felelős tagjának szóvivője azt mondta: az ügyből akár a tőke szabad mozgásával összefüggő konfliktus is kialakulhat.

Korábban az ügyet jól ismerő forrásra hivatkozva a Dow Jones hírügynökség arról számolt be, hogy az OMV vezetése a napokban találkozik a MOL részvényeseivel.

Az osztrák kőolaj- és gázipari vállalat azt szeretné elérni, hogy a részvényesek szorgalmazzák a MOL igazgatóságánál a két vállalat egyesülését.

Az OMV kedden közölte, hogy megszerezte a MOL-papírok 20,2 százalékát, és darabonként 32 ezer forintért kész vételi ajánlatot tenni a többi részvényre. A magyar olajtársaság, amely eddig is ellenállt a fúziós törekvéseknek elutasította az ajánlatot.