A Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése szerint a világon a legtöbb gyerek (32,6) Dél-Koreában tanul egy osztályban. Harmincnál több (30,2) gyerek jár ugyanabba az osztályba Chilében is. A lista másik végén Belgium (20,4), Cseh- és Lengyelország (20,6 - 20,6) található.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos tanácsadója az InfoRádióban elmondta: a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyobb osztálylétszám nem csökkenti az oktatás színvonalát, a túl sok, ámde alacsony fizetésű pedagógus azonban jelentősen.

Bár az átlagos osztálylétszám alig alacsonyabb az OECD átlagánál, a magyar oktatásban 1000 gyermekre vetítve 20 százalékkal több pedagógust alkalmaznak, mint amennyi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országainak átlaga - mondta Halász Gábor.

Ez azt jelenti, hogy sok tanár van a rendszerben, de az egy osztályban tanuló gyermekek száma ehhez képest mégis magas. Magyarországon egy osztályban átlagosan 20 diák tanul. Bár sok nagyvárosban élő keveselheti ezt a számot, az apró falvak iskoláiban azonban nem ritka hogy 5-10 gyermek tanul egy osztályban.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakértője azonban rámutatott arra, hogy a nemzetközi kutatások nem mutatnak érdemi összefüggést az alacsony osztálylétszám, és a standard tesztekkel mérhető tanulói teljesítmények között.

Ha azonban sok tanár van egy oktatási rendszerben, akkor a pedagógusok keresete alacsony, ez pedig már rontja az oktatás minőségét. A rendszer ugyanis nem tud minőségi tanárokat kinevelni - vélte Halász Gábor, aki szerint az osztálylétszámok csökkentése ezért kockázatos politikai döntés.

A tudományos tanácsadó hozzátette: a növekvő osztálylétszámok mellett nagy a veszélye annak, hogy a speciális nevelési igényű gyerekek után járó többlet-támogatást indokolatlanul is igénylik az iskolák vagy önkormányzatok.

Halász Gábor kiemelte: az oktatási tárcánál most zajlik a speciális nevelési igényű tanulók támogatási rendszerének pontosítása, annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek a visszaélések.