Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Sólyom: az országnak bizalomra van szüksége

Az egység ünnepének nevezte augusztus 20-át, Szent István napját a köztársasági elnök.

Sólyom László Székesfehérváron, a magyar királyok panteonjánál tartott rendezvényen hangsúlyozta: a nemzet egységéhez arra van szükség, hogy egyetértés legyen azoknak az intézményeknek és elveknek a fenntartásában, amelyeket az alkotmány tartalmaz.

Az államfő úgy vélte: ezt a közösséget kell tudatosítani a mai megosztott világban. Szólt arról is, hogy az országnak ma leginkább bizalomra van szüksége.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott: a bizalmatlanság a félelemből ered, és a rendszerváltás utáni politika nagy bűne éppen az, hogy bevezette a politikai riválissal szembeni félelemkeltés módszerét.

Sólyom László hangsúlyozta: a Szent István által jelképezett egység csak akkor lesz élő, ha a bizalmatlanság és a félelem megszűnik.

Az állam szerepéről a köztársasági elnök azt mondta: nem vezet jóra, ha az állam átadja a terepet a piacnak, és az sem, ha a piac helyébe akar lépni. Mint mondta: csak egy erős állam képes ellátni feladatát, vagyis megvédeni az ország függetlenségét, valamint biztonságot, békét és rendet teremteni.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

„A Tisza Bogdán Csabát és Weisz Viktort jelöli európai parlamenti képviselőnek Tarr Zoltán és az én megüresedett helyemre. A Tisza EP-delegációját a jövőben Lakos Eszter vezeti” – közölte Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

A fejlesztési együttműködésnek egy egyszerre szűkülő forrásokkal, geopolitikai feszültségekkel, adósságválságokkal és rekordmagas humanitárius szükségletekkel terhelt világban kell újra meghatároznia saját szerepét – ez volt az OECD párizsi konferenciájának egyik fő üzenete. A globális fejlesztési együttműködések jövője egyre kevésbé írható le a hagyományos donor–kedvezményezett logikával: a partnerországok nagyobb beleszólást kérnek, a globális Dél alternatív intézményi és finanszírozási útvonalakat épít, a donorországokban pedig erősebb politikai igazolásra van szükség. A fejlesztési rendszer jövője így azon múlik, hogy a szereplők képesek-e kevesebb pénzből világosabb célokra, mérhetőbb hatással, jobban összehangoltan és a partnerországok saját prioritásaihoz közelebb működni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×